Vízrajzi Évkönyv 78., 1973 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
Az a. / alatti ábrákon a mért párolgási adatok havi összegeit tüntettük fel 12 állomásra vonatkozóan, s a kecskeméti kisérleti telepen mért adatokat az elmúlt 10, mig a többi állomásét - Zalaegerszeg kivételével - 5 év észleléseinek átlagértékeivel hasonlitottuk össze. Külön táblázatosán közöljük az állomásokon mért legnagyobb 24 órai párolgásmennyiségeket is. Ab. / alatti térképen feltüntettük az eddigi mérések felhasználásával számitott évi párolgási adatok területi eloszlását. Az 500 m-nél magasabb területek párolgási értékei a térkép mellett elhelyezett függvényábráról olvashatók le. Összehasonlitásképen a térképen feltüntettük a számitott párolgási értékek 50 évi átlagát is. B. / HIDROLÓGIAI JELLEMZÉS. a. / Vízjárás. Az 1973.év vízjárását átlag alatti vízállások jellemzik. Az igen száraz évnek megfelelően a legnagyobb vízállások csak mérsékeltek voltak és május-szeptemberben következtékbe. A legkisebb értékek, amelyek január-februárban, ill. szeptember-október hónapokban fordultak elő, nagyon megközelítették az eddigi legalacsonyabb szintet, sőt a Zalán, Kapóson, Tiszán, Sajón, Galgán, Sebes-Körösön és a Berety- tyón egy-egy helyen az eddiginél is kisebb vízállásokat észleltek. Az évi középvizállások a Dunán 0, 6-1, 0, a Tiszán 0, 5-1, 7, a mellékfolyókon 0,1-1, 7 m-rel átlag alattiak voltak. A legnagyobb jégmentes vízállások a Dunán 2, 9-3, 4, a Tiszán 4, 1-6, 0, a mellékfolyókon 0, 9-6, 5 m-rel alatta maradtak az eddigi maximumoknak. A minimumok a Dunán 0,1-0,6, a Tiszán 0, 1-0, 8, a mellékfolyókon 0, 1-0, 8 m-re megközelítették az eddigi legkisebb vízállásokat, sőt a Zalán, Kapóson, Tiszán, Sajón, Galgán, Sebes-Körösön és a Berettyón egy-egy helyen néhány cm-rel kisebbek fordultak elő az eddigieknél. A Duna vízjárásának jellemzésére a következő táblázatban néhány vizmérceállomás tárgyévi adatait hasonlitottuk össze a legutóbbi évtized, valamint az 1876 óta eltelt 97 esztendő átlagával és szélső értékeivel. A mérceálKözépvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vizállás lomás neve 1973 1963/72 1876/1972 1973 1963/72 1876/1972 1973 1963/72 1876/1972 c e n t m é t erbe n Pozsony 286 341 370 642 917 984 /1954/ 136 121 [Ш1 107 /1947/ [TÖÖl /1954/ Komárom 207 271 279 492 782 782 /1965/ 65 50 22 /1947/ 1 -101/1894/ Nagymaros 148 219 240 391 682 682 /1965/ [7631/1876/ 49 47 33 /1947/ Budapest 228 302 333 536 845 845 /1965/ [8671 /1876/ 89 Ш 82 Í78l 51 /1947/ ЕШ/1954/ D. újváros 175 254 299 459 742 742 /1965/ Í89Ö1 /1956/ 47 Í46l 42 42 /1972/ m/1946/ Paks 199 292 365 556 872 872 /1965/ |1006| /1876/ 38 m 27 27 /1972/ [261/1954/ Mohács 319 423 465 692 984 984 /1965/ [ToTÖl /1956/ 144 123 82 /1947/ [351/1909/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A táblázatból kitűnik, hogy az évi középvizállások 0, 6-1, 0 m-rel az utóbbi 10 éves átlagok alatt helyezkedtek el s a hosszuidejü átlagoknál is 0, 7-1, 7 m-rel alacsonyabbak voltak. A legkisebb jégmentes vízállások 1-7 %-os értékekkel 0, 1-0, 6 m-rel az eddigiek felett maradtak és januárban vagy februárban jelentkeztek. Az év legnagyobb, 55-70 %-os, vízállásait májusban vagy júniusban észlelték és 2, 9-3, 4 m- rel kisebbek voltak az eddigi maximumoknál. A havi középvizállások májusban, novemberben és decemberben általában átlag felettiek, mig a többi hónapokban átlag alattiak voltak. Májusban, novemberben és decemberben 0, 1-0, 4 m-rel a havi középvizállások általában felülmúlták az átlagot, mig áprüisban, júniusban, júliusban és októberben 0, 3-1,1, a többi hónapokban 1, 2-1, 9 m-rel alatta maradtak annak. A Tisza vízgyűjtőterületének jellege lényegesen eltér a Dunáétól és igy a két folyó vízjárása is különbözik. A tiszameder lassú, de folyamatos mélyülése miatt a túloldali táblázatban az évi középviz— 81 —
