Vízrajzi Évkönyv 78., 1973 (Budapest, 1975)

Tartalomjegyzék

állásokat csak az elmúlt 10 év átlagaival hasonlítjuk össze. Az év szélső értékei mellett azonban feltüntet­tük az eddig észlelt legnagyobb, Ш. legkisebb vízállásokat is. Középviz állás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás A mérceállomás 1973 1963/72 1973 1963/72 1876/1972 *973 1963/72 1876/1972 neve c e n t i m é t e r b e n Tiszabecs-65-13 ,178 680 680 /1970/-146-116 ЕИШ-134 /1961/ Vásárosnamény-40 24 310 Hm] 912 912 /1970/ 923x/l947/-180-199-224 /1923/ Záhony-131-57 206 [3l2l 728 751 /1888/ [758] /1941 /-280-289-309 /1943/ Polgár 1 68 313 728 728 /1964/-165 ЕШ-225-230 /1961/ Szolnok-15 153 427 909 909 /1970/-258-272-272 /1968/ Csongrád-40 128 442 935 935 /1970/-306-357-357 /1968/ Szeged 59 196 475 960 960 /1970/-167-214-250 /1946/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. Az x-szel megjelölt vízállások a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelentik. A táblázat mutatja, hogy az évi középvizállások a felső szakaszon 0, 5-0, 7, az alsó szakaszon 0, 8-1, 7 m-rel alacsonyabbak voltak az utóbbi 10 év átlagánál. Az évi eloszlás sem volt egyenletes, mert mint a havi középértékekből megállapítható, júniusban és augusztusban átlag körüli, mig júliusban 0,2- 1, 10 m-rel átlag feletti, a többi hónapokban 0, 4-4, 2 m-rel átlag alatti értékek mutatkoztak. Az év legnagyobb vízállásai junius első felében vagy julius végén jelentkeztek 40-60 %-os értékekkel és 4, 1-6, 0 m-rel alat­ta maradtak az eddigi maximumoknak. Az évi legkisebb vízállások /1-9 %/ októberben, vagy január-február­ban következtek be és 0, 1-0, 8 m-re megközelítették, sőt Tiszabecsnél 0, 1 m-rel meg is haladták az eddi­gi legalacsonyabb vizszint. A mellékfolyók vízjárásának szemléltetésére a túloldali táblázatban néhány nagyobb mellékfolyó jellemző vízállásait foglaltuk össze. A táblázatból kitűnik, hogy az évi középvizállások a mellékfolyókon - a duzzasztott .Fehér-Körös kivételével - 0, 1-1, 7 m-rel átlag alattiak voltak. Az évi maximumok bekövetkezésének ideje igen változó­an alakult. A legnagyobb vízállások /30-80 %/ túlnyomórészt május, junius, vagy szeptember hónapokban következtékbe. A legkisebb vízállásokat 1-8 %-os értékekkel általában augusztus, szeptember vagy októ­ber hónapokban észlelték s a legtöbb helyen 0, 1-0, 8 m-re megközelítették, sőt a Zalán, Kapóson, Sajón , Galgán, Sebes-Körösön és Berettyón egy-két helyen néhány cm-rel meg is haladták az eddigi legkisebb értékeket. A Balaton közepes vízállása 1973-ban a siófoki vízmércén 87 cm, a szélső értékek 75 és 112 cm voltak. Minthogy 1948 óta a Sió-zsilip a Balaton vizszintjét kedvező, 40-120 cm közötti magasság­ban tartja, az előbbi évek vízállásaival való összehasonlítás megtévesztő volna. Év, A s i ó f о к i á 1 1 о m á s ész: elés i a d a a i időszak középvizállás cm legnagyobb vízállás cm legkisebb vízállás cm jun jul aug jun jul aug jun jul aug 1973 92 91 83 93 95 87 88 88 80 1963/72 89 85 80 110 113 109 57 42 41 középvizhőfok C° legnagyobb vizhőfok C° legkisebb vizhőfok ,C° 1973 20, 7 22, 6 22, 9 24, 3 26, 0 26, 4 16, 8 16, 1 20, 3 1963/72 20, 7 22, 4 21, 6 29, 8 28, 5 28, 8 13, 6 14, 1 14, 4 — 82 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom