Vízrajzi Évkönyv 77., 1972 (Budapest, 1974)
Tartalomjegyzék
A 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk felaIV.6/b. sz. táblázatban. Az év folyamán április-szeptember hónapokban 314 alkalommal mértek 50 mm-t meghaladó napi csapadékot. Legtöbb helyen júliusban és augusztusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. A legnagyobb napicsapadékot,1 18,0 mm-t, julius 12-én Németiben /Baranya m. / mérték. A csapadék időbeli eloszlásának szemléltetésére 20 állomás napi csapadékadatait ábrázoljuk a IV. 5. sz. rajzon. A legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: julius, augusztus és május. A legszárazabb hónapban, decemberben, 1-5 napon hullott csapadék, sőt néhány helyen az egész hónap folyamán nem fordult elő mérhető csapadék. Igen csapadékszegény volt még március is. A csapadék havi és évi összegeit összefoglaltuk a IV. 4/a sz. táblázatokban és'ahol rendelkezésre állnak, a 60 éves átlagokat is közöljük. Az észlelő állomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmé - rő állomásokat a talajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosi- tottuk. /Vázlat a 75. oldalon. / A csapadékos napok száma a közölt állomások közül 65 helyen multa felül a százat. A legtöbb esős nap /138/ Mohán /Fejér m. /, a legkevesebb pedig /62/ Kunhegyesen /Szolnok m. / fordult elő. A csapadékmegoszlás jellegzetességeinek és a törzsértékektől való eltéréseknek a szemléltetése céljából 20 állomás havi csapadékösszegeit ábrázoltuk a IV. 4/b. rajzon. Az ábrák szemléltetik, hogy a legnagyobb csapadéktöbblet a legtöbb állomáson júliusban és augusztusban volt, mig sok helyen a többi hónapokban - különösen decemberben és márciusban - jelentékeny hiány mutatkozott. Az 1971-72-i tél hóviszonyainak jellemzésére a IV. 7/a sz. táblázatokban összefoglaltuk a napi hóvastagságokat 80 állomásra vonatkozóan. A tél hóviszonyaira jellemző, hogy a leghavasabb hónapja november volt. November 20-tól ill. a Dunántúlon 22-23-tól összefüggő hóréteg alakult ki, melynek vastagsága az ország túlnyomó részén meghaladta az 5-10, a Dunántúlon a 40-50 cm-t is. Ez a hőréteg э hónap végéig a havas esők hatására fokozatosan csökkentés december 5-e után már csak a Mátrában maradt mérhető hótakaró. A száraz december a hóviszonyokban is tükröződik. 9-én és 21-én csak 1-2 napig tartó néhány centiméteres hótakaró alakult ki az ország keleti, ill. északkeleti részén. Január első napjaiban a Dunántúlon szórványosan 1-8 cm-es, majd a hónap második felében - a déli vidéket kivéve - újból 1-5 ernes hótakaró keletkezett, amely a hónap utolsó napjaiban a nyugati határszélen 25-35 cm-es vastagságra növekedett. A hegyvidékeket kivéve az ország többi részén az egész hónap folyamán nem volt mérhető hóvastagság. Februárban a Dunántúlon a januárban kialakult hótakaró folyamatosan csökkent és a hónap második felében csak a Bakonyban, a hónap végén‘pedig már csak a Mátrában maradt mérhető hóvastagság. A hónap folyamán az országnak több mint a felén nem alakult ki hótakaró. Március 12-étől az ország északi részét kivéve 1-6 cm-es hó'takaró képződött, amely azonban csak 1-3 napig tartott. A Mátrában csak a hónap végén egy napra képződött mérhető hóvastagság. Áprilisban a hónap végén csak a Mátrából jelentettek 1 napon havat. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 52 cm-t, Türjén /Zala m. / november 24-én mérték. Legkorábban november 18-án Göncön /Borsód-Abauj-Zemplén m. /, legkésőbb április 27-én Galyatetőn /Mátra- szentimre. Heves m. / észleltek havat. A hóviszonyok időbeli alakulásának, Ш. tartamának áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságokat rajzban^ is feltüntettük 50 állomásra vonatkozóan a IV. 7/b. sz. ábrákon. Ezekből leolvasható, hogy a tél folyamán összefüggő hótakaró november 20-tól alakult ki december elejéig, majd február közepéig ki- sebb-nagyobb megszakitásokkal főleg a Dunántúlon és az északi részeken keletkezett hótakaró. Március közepe táján - az északi vidékeket kivéve - alakult ki egy-két napig tartó néhány centiméteres hóréteg. A hótakaró vastagsága a sikságokon általában 5-30, a hegyeken 30-50 cm-ig terjedt. A hótakaró vizegyenértékéről is közlünk adatokat a IV. 8. sz. táblázatban. Az értékek vonalmenti 20 mérés /mintegy 100 m hosszon 10 helyen 2-2 mérés/ átlagát jelentik. Mérések november-március hónapokban voltak. A legtöbb mérést novemberben végezték, amikor általában 5-10 havas nap fordult elő és az 5-15 cm-es hótakarónak 0, 15-0, 20 volt a térfogatsúlya. Ezzel szemben decemberben - a hegyeket nem számitva - csak 1-4 napon mértek 3-7 cm havat 0, 10-0, 20 térfogatsúllyal. Hasonlóan kevés volt a havas napok száma a sikságokon január-március hónapokban is. A tél folyamán a legnagyobb érték4Gyöngyös-Ké- kestetőn fordult elő, ahol február 8-án 28, 1 cm-es átlagos hóvastagság mellett 75, 8 mm volt a vizegyen- érték. b. / Hőmérséklet. Az 1972 év középhőmérséklete az ország nagyrészén - a hegyvidék kivételével - 9, 0-11, 0 C° közötti értékekkel átlagkörüli volt. Az eltérés úgy pozitiv, mint negativ irányban csak néhány tizedfokot - északkeleten +1, 0 C°-ot - tett ki. Néhány állomásra vonatkozóan az évi középhőmérsékletet és az átlagtól való eltérést a túloldali táblázatban foglaltuk össze, mig területi alakulását a IV. 11/a. jelű térkép szemlélteti. A hónapok közül május és augusztus kisebb mértékű, mig szeptember és október igen jelentékeny hőhiányt mutatott. Igen meleg volt február és március, de április és junius is hőtöbblettel zárult, mig január, julius, november és de cember hónapokban átlag körüli középhőmérsékletek alakultak ki. — 78 —
