Vízrajzi Évkönyv 77., 1972 (Budapest, 1974)
Tartalomjegyzék
Állomás Évi középhőmérséklet Állomás Évi középhőmérséklet 1901/60 évek átlagában 1972 évben 1901/60 évek átlagában 1972 évben C° eltérés az átlagtól C° C° eltérés az átlagtól C° Mosonma gyaróvár 9, 7 9, 5-0, 2 Kalocsa .10, 7 10, 5-0,2 Szombathely 9,2 8,9-0, 3 Szeged 10, 6 10, 7 +0,1 Győr 10, 0 10, 0 +0, 0 Salgótarján 9,2 9, 3 +0,1 Siófok 10, 4 10, 5 +0, 1 Kompolt 10, 0 10, 3-rO, 3 Keszthely 10, 5 10, 1-0,4 Tárcái 10, 0 10, 1 +0, 1 Kaposvár 10, 3 10, 4 +0, 1 Kisvárda 9, 1 10, 0 +0, 9 Pécs 10, 0 10, 4 +0, 4 Nyíregyháza 9, 6 10,1 +0, 5 Martonvásár 10, 1 9, 8-0, 3 Debrecen 10, 4 10, 4 +0, 0 Budapest 10, 8 11,4 +0, 6 Szarvas 10, 6 10, 4-0, 2 Kecskemét 10, 3/ 10, 6 +0, 3 Békéscsaba 10, 9 10, 5-0,4 Az évi legmagasabb hőmérsékletek általában 32, 0-34, 0 C°-ot értek elés a legtöbb állomáson augusztus 16-án, néhány helyen julius 9-10-én állottak be. A legnagyobb meleget, 35, 6 C°-ot, augusztus 16-án Békéscsabán mérték. A legalacsonyabb hőmérsékletek -12, 0 - -17, 0 C° között kevés kivétellel január 15-17-én, a Dunántúlon néhány helyen december 30-án következtek be. A legnagyobb hideg,-19, 5 C° , január 17-én a Bükkben, Nagyvisnyón /Heves m. / fordult elő. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C alá szállt/ évi száma átlag alattinak mondható, mivel 65-100 fordult elő s csak a hegyvidékeken volt 110-120 fagyos nap. Téli nap /amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0 C°-ot/ a Dunántúl nyugati vidékén 30 fordult elő, ami meghaladta az átlagot, mig az ország többi részén átlag alatt, sőt a keleti, délkeleti vidéken az átlag fele alatt maradt. A zord napok /amikor a minimum hőmérséklet -10, 0 C° alatt van/ évi száma 3-15 volt, ami az ország egész területén átlag alatti értéknek felel meg. A nyári napok /amikor a hőmérséklet maximuma eléri, vagy felülmúlja a 25, 0 C°-ot/ 40-80 közötti száma átlag alatti érték, s csupán az ország keleti vidékein közelitette meg az átlagot. Hőségnap /amikor a maximum eléri,vagy meghaladja a 30,0 C -ot/ 5-30 fordult elő, ami az ország túlnyomó részén átlagos értéket jelent, de a Dunántúl déli részén előfordult 5-10 hőségnap az átlag felét sem érte el. Az év folyamán forró napot /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 35, 0 C°-ot/ csak az Alföldön 1-2 helyen észleltek augusztus 16-án, az év legmelegebb napján. A hőmérséklet évszakonkinti területi alakulásáról térképet nem közlünk, de az alábbiakban néhány adat közlésével tájékoztató jellemzést adunk. A tél /december 1-február 29/ első hónapjában, decemberben, átlagfeletti /1-2 fokkal/, januárban átlagkörüli, mig februárban újra átlagfeletti /3-4 fokkal/ középhőmérsékletek alakultak ki. A legmelegebb időszakok december 3. dekádjában, január végén és február közepén voltak s december 22-én Sopronban /Győr-Sopron m. / 16, 2 C°-ot, január 31-én Debrecenben /Hajdu-Bihar m. / 12, 0 C°-ot és február 12-én Békéscsabán /Békés m. / 16,1 C°-ot mértek. Ezzel szemben december 10-én Szegeden /Csongrádm. / -14, 4 C°, január 17-én Nagyvisnyón /Heves m./ -19, 5 C° és február 2-án Ásotthalmon /Csongrád m. / -14, 5 C° volt a minimum. A fagyos napok száma 40-60 volt, ami decemberben átlag alatti, januárban átlagos és februárban átlag alatti értékek eredménye. Hasonló havi eloszlású volt az 5-26 téli nap is, zord nap viszont csak januárban volt nagyobb számban /2-6/, mig februárban csak helyenkint fordult elő 1-3. A talajfagy december közepén csak rövidebb időre alakult ki és általában 10 cm- ig terjedt. Január második felében már erősebb átfagyás történt és tartama átnyúlt február elejére is. Mélysége általában 30-40, északkeleten 40-50 cm volt. A tavasz /március 1 - május 31/ igen enyhe időjárással kezdődött s március 2, 0-3, 0 fok hőtöbbletet mutatott. Bár áprilisban folytatódott az enyhe időjárás, de a hőtöbblet már mérsékeltebb volt, május hónap pedig már hőhiánnyal zárult. A leghidegebb időszakok március közepe, április vége és május első dekádja volt, amikoris Nagyvisnyón /Heves m. / március 12-én -11, 7 C°, Borsodnádasdon /Borsod-Abauj- Zemplén m. / és Csákvárott /Fejér m. / április 30-án -3, 2 C° és Kékestetőn /Mátra - szentimre, Heves m. / május 3-án -0, 8 C° minimumot mértek. A legmagasabb havi hőmérséklet viszont március 16-án Sárospatakon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / 22,2, április 12-én Mezőhegyesen/Békés m./26, 5 és május 16-án Békéscsabán /Békés m./ 31, 2 C°-ot tett ki. Az átlagalatti 6-18 fagyos nap túlnyomó része márciusban fordult elő, mig téli napot már egyáltalában nem észleltek. Áprilisban az 1-3 fagyos nap mellett az ország keleti vidékein már 1-1 nyári nap is előfordult, de az átlagkörüli 4-8 nyári napot májusban észlelték. Hőségnap májusban csupán Békéscsabán volt. A talajfagy csak március közepén egy-két napon szórványosan jelentkezett és mélysége néhány cm-ig terjedt. — 79 —
