Vízrajzi Évkönyv 77., 1972 (Budapest, 1974)

Tartalomjegyzék

Az 1971/72-i tél /december 1-február 29/ az ország túlnyomó részén száraz volt. A Dunántúlon 75-125, mig a Nagy-Alföldön 50-75 mm csapadék hullott, de nagy területen az 50 mm-t sem érte el az évszak csapadék-összege. A legtöbb csapadékot, 158 mm-t Felsőszölnökön /Vas m. / mérték, mig a legkevesebb csapadék,

34 mm, Szécsényben /Nógrádm. / és Nagyháton/Balmazújváros, Hajdu-Bihar m. / esett.

Az átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén csapadékhiány mutatkozott, csak a nyugati határ szélén volt néhány százalékos többlet, amely Csapodon/Győr - Sopron m. / 24 %-os maximumot értei. Nagy területen 20-40, sőt 40-60 %-ot is el - ért a csapadékhiány s Királyházán /Kemence, Pest m. / 77 %-kal kevesebb esett az átlagnál.

A tavasz /március 1-május 31/ az ország nagyobb részén csapadékos volt. Az évszak csapadék-eloszlása az áprilisi és májusi záporesók következtében igen változatosan alakult. A Dunántúl és az északi hegyvidék 150-300 mm-es csapadékával szemben az Alföld keleti részén csak 75-150 mm esett. A legtöbb csapadékot, 378 mm-t Kőszegen/Vas m./, mig a legkevesebbet, 45 mm-t,. Kábán /Hajdu-Bihar m. / mérték.

Az átlaghoz képest az ország nyugati és északi vidékén 20-60, helyenkint pedig 80-100 % többlet mutatkozott, s a legnagyobb pozitív eltérés, 109 %, Kőszegen /Vas m. / jelentkezett. Ezzel szemben az ország délkeleti , részén a hiány 20-40, több helyen 40-60 %-ot tett ki, s legnagyobb értékét, 65 %-ot, a Kisőrvetői őrháznál / Mezőtúr,

Szolnok m. / és Makónál /Csongrád m. / érte el.

A nyár /junius 1-augusztus 31/ az átlagosnál csapadékosabb julius és augusztus következtében az ország észak-keleti részének kivételével csapadéktöbblettel zárult.

Az ország nagyobb részén 200-400 mm csapadék hullott, sőt az északi hegyvidéken, a Bakonyban, Mecsek környékén és a délnyugati határszélen a 450, illetve helyenkint az 500 mm-t is meghaladta az évszak csapadék-összege. A legtöbb csapadék, 533 mm, Mecseknádasdon /Baranya m. / hullott. Ezzel szemben az ország északkeleti részén csak 100-200 mm esett a nyár folyamán. A legkevesebb csapadékot, 96 mm-t, Bal- kányban /Szabolcs-Szatmár m. / mérték.

Az átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén csapadékos volt a nyár. A csapadéktöbblet általában 40-80 %-ig terjedt, de több helyen kisebb-nagyobb foltokon a 100 %-ot is meghaladta. A legnagyobb többlet, 183 %,Bolyon /Baranya m. / mutat - kozott. Az ország északkeleti részén jelentkezett csapadékhiány 10-20, helyenkint 20-40 %-ot tett ki. A legnagyobb hiány, 53%, Balkányban /Szabolcs-Szatmár m./ volt.

Az ősz /szeptember 1-november 30/, szemben a csapadékos tavasszal és nyárral, az ország legnagyobb részén csapadékhiánnyal zárult a mindhárom őszi hónap száraz jellege következtében. Az ország nagyobb részén 100-175 mm csapadék hullott az évszak folyamán, de egyes foltokon a déli és délkeleti határszélen és a Bükk hegységben a 200 mm-t is meghaladta a csapadékösszeg. A legtöbb csapadék, 238 mm,

Jávorkuton /Miskolc, Bor sód-Abauj-Zemplén m. / hullott, mig a legkisebb mennyiséget, 52 mm-t,Esztergom-táborban /Esztergom, Komárom m. / mérték.

Az átlaghoz képest az ország területének nagyrészén szárazság uralkodott, kivéve a délkeleti és északkeleti határvidéket, ahol 10-20, helyenkint 20-40 % többlet jelentkezett. A csapadékhiány általában 20-40 %-ig terjedt, de a Dunántúl északi részén a 60 %-ot is elérte, sőt Esztergom-táborban /Esztergom, Komárom m. / 63 % hiány mutatkozott. Ezzel szemben a csapadéktöbblet Bakonszegen /Hajdú - Bihar m. /

53 %-ot tett ki.

Az öntözési félév, Ш. a tényészidő /április 1-szeptember 30/ csapadék-viszonyait a IV. 3. számú térképpáron tüntettük fel. Az időszak - mivel 6 hónapja közül csak junius és szeptember volt szárazabb jeHegü - a Tiszántúl egyes vidékeinek kivételével csapadéktöbblettel zárult. A Dunántúl és a Duna-Tisza köze déli része, valamint az északi hegyvidék egyes foltjai 500-700 mm csapadékot kaptak. A legtöbb csapadék, 803 mm, Mecseknádasdon/Baranya m. / hullott. Ezzel szemben a Nagy-Alföldön általában 300-500 mm, de a Hajdúságban és Nyírségben ennél is kevesebb volt a félév csapadékösszege. A legkevesebb csapadékot, 201 mm-t, Kábáin /Hajdu-Bihar m. / mérték.

Az átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén csapadékos volt az öntözési félév. Az ország déli részén és a Duna-Tisza köze északi vidékein 40-80, több helyen 80-100 % többlet mutatkozott. A többlet-maximum, 131 %, Kiskunhalason /Bács-Kiskun m. / voltamig a csapadékhiány Kábán /Hajdu-Bihar m./ 37 %-ot tett ki.

A rövid idő alatt huHott nagy csapadékok az év folyamán főleg júliusban és augusztusban fordultak elő. A 4 óráinál rövidebb idejű záporok hevességét foglaltuk össze a IV. 6/a. sz. táblázatban. A leghe - vesebb felhőszakadást junius 24-én Karancsalján /Nógrád m. / észlelték, ahol 2 perc alatt 8, 0 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 666 1/s.ha volt, mig a legnagyobb csapadékot, 115, 8 mm-t augusztus 16- án Murakerefezturon /Zala m. / mérték, ami 120 percen át 160 1/s.ha hevességet jelent.

— 77 —