Vízrajzi Évkönyv 77., 1972 (Budapest, 1974)
Tartalomjegyzék
Bv ÉSZLELÉSI ADATOK ES FELDOLGOZÁSUK I. AZ ÉV HIDROMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE A. / HIDROMETEOROLÓGIAI JELLEMZÉS. a. / Csapadék. Az 1972. év az ország területének mintegy kétharmadán csapadékos volt s csak a keleti és északkeleti vidékeken maradt a csapadék az átlag alatt. Az évi csapadék eloszlása a szokásosnak megfelelően alakult, ugyanis az ország délnyugati részén hullott a bőséges csapadék, a keleti rész viszont kevesebb csapadékot kapott. Az előző évi száraz ősz után a tél is csapadékszegény volt, mivel a száraz decembert követően januárban és februárban is átlag alatti csapadék hullott. Bár márciusban a szárazság folytatódott, az április és május szeszélyes eloszlású csapadékmennyiségei a szárazságot ellensúlyozták, igy a tavasz az ország területének mintegy kétharmad részén - a délkeleti rész kivételével - már csapadékos volt. Hasonlóan a nyár is csapadékosnak bizonyult, mivel a kissé szárazabb jeHegü junius után júliusban és augusztusban átlag feletti csapadék huUott, különösen a Dunántúl nagyrészén és a Duna-Tisza köze déli részén. A csapadékos tavaszt és nyarat követően az ősz sz-áraz volt. Mindhárom hónapban az ország túlnyomó részén átlag alatti csapadék hullott, s az évszak csak az ország délkeleti részén mutatott többletet. A három száraz őszi hónap után az évszázad legszárazabb decembere következett, amikor az egész hónap folyamán sok helyen nem esett mérhető csapadék és az ország mintegy kétharmad részén a havi csapadék összege az átlag egytizedét sem érte el. Az évi csapadék mennyiségéről és az átlaghoz való viszonyáról az alábbi táblázatban tájékoztatást adunk néhány állomásról közölt értékekkel. Állomás Évi csapadékösszeg Állomás Évi csapadékösszeg 1901/60 évek átlagában 1972 évben 1901/60 évek átlagában 1972 évben mm átlag %-ában mm átlag %-ában Mosonmagyaróvár 600 584 97 Kalocsa 585 696 118 Szombathely/Reptér/ 580 752 129 Szeged /Reptér/ 528 591 112 Győr /Reptér/ 612 583 95 Salgótarján 597 728 121 Siófok 619 557 90 Kompolt 548 537 98 Keszthely 696 673 97 Tárcái 583 504 86 Kaposvár 726 847 117 Tiszabecs 758 580 77 Pécs /Ped. Főisk. / 691 860 124 Nyire gyháza/Rept ér / 585 356 61 Martonvásár 555 502 90 Debrecen 544 435 80 Budapest /Met. Int./ 620 610 98 Szarvas /Bikazug/ 495 551 111 Kecskemét/Kisérl. Int./ 518 568 109 Békéscsaba /Reptér/ 566 538 95 Az év folyamán az ország középső részén 500-700 mm csapadék esett, migaz Északi-Középhegységben és a Dunántúl déli részén nagy területen 700-900 mm, délnyugaton pedig nagyobb foltokon 900-1000 mm volt az évi csapadékösszeg. A legtöbb csapadékot, 1082 mm-t Kőszegen /Vas m. / mérték. Ezzel szemben az ország keleti és észak-keleti vidékén 400-500 mm csapadék huHott, de egy-két folton 400 mm-nél is kevesebb esett. A legkevesebb csapadék, 331 mm, Nyékládházán /Borsod-Abauj-Zemplén m. / volt, de Kunhegyesen /Szolnok m. / is csak 338 mm-t tett ki az évi összeg. Az évi csapadék eloszlását а IV. l/а jelű térkép tünteti fel. A 60 éves /1901-1960/ átlagok százalékában ábrázolja az évi csapadékmennyiséget а IV. 1/b jelű térkép. Az átlaghoz viszonyitva az ország délnyugati felén és az északi hegyvidéken - egy-két foltot kivéve - csapadék többlet mutatkozott, amelynek értéke 10-30 %-ot tett ki, helyenkint azonban a 40 %-ot is meghaladta, s Bolyon /Baranya m. / az 50 %-ot is elérte. Ezzel szemben az ország keleti részén nagyobb területen 10-20, helyenkint 20-30 % csapadékhiány jelentkezett, mig a legnagyobb hiány, 39%, Nyíregyházán /Szabolcs-Szatmár m. / volt. A csapadék évszakonkinti megoszlását а IV. 2/a-d jelű térképek tüntetik fel. .A párosával össze - tartozó térképek egyike a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 60 évi átlag százalékában fejezi ki. — 76 —
