Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
a 30 $-ot is megközelítette. A legnagyobb hiány, 30 fí, Szentbékkállán /Veszprém m./ alakult ki. A csapadék évszakonklnti megoszlását a 3/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 60 évi átlag százalékában fejezi ki. Az 1969/70-i tél /december 1 - február 28/ az ország túlnyomó részén rendkívül csapadékos volt. Ez mindhárom téli hónap - de főként a december és a február — átlagfeletti csapadékának volt az eredménye. A tél folyamán lehullott csapadék-mennyiség a Dunántúl délkeleti részén és az Alföld déli felén meghaladta a 200 mm-t, sőt a Duna-Tisza közének déli részén helyenkint 300 mm-nél is több esett. Ezzel szemben a Dunántúl nyugati felén és az északkeleti részeken 1DO-150 mm-t tett ki az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 319 mm-t, a bács-kiskunmegyei Felsőszentivánon és Katymáron mérték, mig a legkevesebb, 93 mm, Cigándon /Szabolcs-Szatmár m./ esett. A tél hóviszonyainak rendkivülisége elsősorban a hótakaró tartósságában nyilvánult meg. A Dunántúl jelentős részén és a Duna-Tisza közén a hótakarós na ^ok száma meghaladta az eddig előfordult maximumokat, s még az Alföld nagyrészén is közel kétszerese volt a hótakarós napok száma az átlagosnak. A tél előtt már november végén az ország nyugati és északi részein összefüggő hótakaró alakult ki /a hegyeken 15-20 cm, máshol 1-15 cm/. December elején újabb hóesés következtében a hótakaró az egész országra kitérjedt,majd a hónap folyamán bekövetkezett gyakori havazás eredményeként az év végére az északkeleti részeken és a Tiszántúlon 5-20, máshol 20 - 70, a Mátrában 70-90 cm-es összefüggő hótakaró a- lakult ki. Január folyamán a hótakaró fokozatosan csökkent, s a hó végére a hegyeken csak 20-40 cm maradt, mig az alacsonyabb területek legnagyobb részén csak hófoltokat észleltek. Február elején újabb havazás volt, de az első dekád folyamán a magasabb hegyek kivételével a hó elolvadt. Február közepétől március elejéig a többszöri hóesés következtében az ország nagyrészén 5-40, a hegyeken 40-130 cm-es hótakaró keletkezett. A 60 éves átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén meghaladta a csapadék az átlagot. A Dunántúl nyugati felének és az északkeleti vidéknek kivételével, a csapadéktöbblet 60-120 #-ot tett ki, de a Duna-Tisza közének déli részén a 140-180 fí-ot is elérte. A legnagyobb csapadéktöbblet, 185 fí, Felsőszentivánon /Bács-Kiskun m./ mutatkozott . Csapadékhiányt csak az ország északkeleti szélén és a nyugati határvidéken találunk 5-10^- os értékkel. A legnagyobb csapadékhiány, 18 fi, Záhonyban /Szabolcs-Szatmár m./ és Hagyá- rosböröndön /Zala m./ alakult ki. A tavasz /március 1 - május 31/ az ország területének túlnyomó részén csapadékos volt.Viszonylagosan a legtöbb csapadék az északkeleti vidékeken hullott, ahol 200-300 mm-t mértek, de hasonló mennyiségű csapadék esett a délnyugati határvidéken is. Az ország többi — 277 —
