Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

részén nagy területen 150-200 mm, míg kisebb foltokon 100-150 mm volt az évszak csapadék- összege. A legtöbb csapadékot, 312 mm-t, Mátraszentlászlón /^látraszentimre, Heves m./ mér­ték, míg a legkevesebb, 96 mm, Békésezentandrásón /Békés m./ esett. A február második felében és március elején kialakult vastag hótakaró március kö­zepétől fokozatosan olvadni kezdett és a hónap második felében, illetve a hegyeken április elejére a hó eltűnt. Április elsó felében, főleg nyugaton és a magasabb hegyeken, még elő­fordultak kisebb havazások és a nyugati országrészen az alacsonyabb helyeken is volt né­hány hótakarás nap. A 60 éves átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén csapadékbőség volt. A többlet északkeleten 60 -80 fi-ot is elért, sőt egy-két helyen a 3D0 fi-ot is meghaladta. Az ország területének nagyobb részén azonban csak 10-20 fi, délnyugaton 30-40 fi-ot tett ki a csapadéktöbblet összege. A csapadékhiány mérsékelt volt, s az ország középső részén csak foltokban jelentkezett és 10-20 #-ot ért el. A legnagyobb csapadéktöbblet, 120 fi, Berety- tyóujfaluban /Hajdu-Bihar m./ és Hajdúnánáson /Hajdu-Bihar m./ jelentkezett, mig a legna­gyobb hiány Nógrádon /Nógrád m./ 28 fi volt. A nyár /julius 1 - augusztus 31/ a Dunántúl nyugati részének és a Tisza—Szamos közének kivételével országszerte csapadékos volt. A legtöbb csapadékot abszolút értékben és az átlaghoz viszonyítva is az Északi-Hegyvidék kapta, ahol helyenkint az 500 mm-t is meghaladta az évszak csapadékösszege. Rendkívüli tény, hogy a Tiszántúl szokásosan száraz területein mindhárom nyári hónap jelentős csapadéka következtében majdnem mindenütt 300 mm- nél több esett. Az ország többi részén általában 200-300 mm volt a csapadékösszeg és csak kisebb foltokon volt ennél nagyobb, s felhőszakadások következtében Somogy megye déli ré­szén a 400 mm-t is meghaladta. Nagyobb összefüggő területen az ország északnyugati részén azonban 200 mm-nél is kevesebb esett. A legtöbb csapadékot, 555 mm-t, Bátorban /Heves m./ észlelték, mig a legkevesebb, 129 mm, Gönyüben /Győr-Sopron m./ hullott. A 60 éves átlaghoz viszonyítva, az ország túlnyomó részén csapadékbőség volt. A többlet az Alföld nagyobb részén és a Dunántúl délkeleti vidékén, valamint az Északi-Hegy­vidéken 60-80 fi-ot tett ki, sőt az utóbbi helyen nagyobb területeken 100-120 , egy-két fol­ton a 140-160 fi-ot is meghaladta. A legnagyobb csapadéktöbblet, 203 fi, Rádon /Pest m./ mu­tatkozott. Ezzel szemben csapadékhiány csak az északkeleti határvidéken és a Dunántúl nyu­gati részén jelentkezett 10-20 fi-os értékkel. A legnagyobb hiány, 41 fi, Vasvárott /Vas m./ mutatkozott. Az ősz /szeptember 1 - november 30/ mindhárom hónapjának csapadékhiánya miatt or­szágszerte rendkivül száraz volt. A Duna-Tisza közének északi felén és a Dunántúlon a Me­zőföld nyugati részén 50 mm alatt maradt az évszak csapadékösszege, de az ország nagyobb ré­szén is 100 mm-nél kevesebb esett. Csak a nyugati és északkeleti vidékeken mértek 150 mm-t elérő, illetve helyenként ezt meghaladó csapadékot.A legtöbb csapadék, 218 mm, Brennberg­— 278 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom