Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következők:

II. Az év hidrológiai .jellemzése.

Ebben a fejezetben az év felszíni és talajvizjárásának, Jég- és gázlóviszonyainak Jellemzését adtuk meteorológiai kapcsolatukkal kibővítve, továbbá hosszabbidejü átlagokkal és szélsőségekkel összehasonlítva.Jégviszonyokra vonatkozólag összehasonlító adatokat megbízható régebbi észlelések hiányában csak a Dunáról és Tiszáiról közlünk. A gázlókra vonatkozó Jellemzésben a Tiszáról csak a közelmúlt időszakkal való Összehasonlítás volt lehetséges, minthogy régebbi gázlómérések hiányoznak, összefoglaló adatokat közlünk a belvízi elöntésekről.

III. Felszíni vizek.

A III. fejezet l/а. részében az országos vizmércehálózat vázlatát közöljük a Duna- és Tiszavölgyre vonatkozólag. A különböző jelölések jelentését az ábrán adjuk meg. Ez az ábra tulajdonképen az l/b. alatt közölt országos vizmércehálózat állomásai vízfolyások szerinti kimutatásnak grafikus ábrázolása. Ez utóbbi kimutatásban a naponkint táviratozó vizmérceállomások nevét aláhúztuk.

2/a. Az országos vizmércehálózat mércéinek törzskönyvi adatait betűrend szerinti összeállításban közöljük.

A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés, a tiszai vízmércékét pedig az 1929/31.évi felvétel alapján készült, "A Tisza helyazinrajza,hosszszelvénye és kereszt- szelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolság szerint adjuk meg, mig a többi folyó vízmércéjének helyét felmérési adatok,illetve néhányét térképi lemérés alapján közöljük.

Vízgyűjtőterületként az Intézet Hidrológiai Atlaszainak eddig megjelent köteteiben szereplő, újonnan meghatározott értékeket közöljük. Néhány vízmércénél, ahol a vízgyűjtőterület megnyugtató módon nem határolható el, hiányjelet /-/ tettünk.

A mércék "0" pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik. Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges, hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet.

ífeyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint az utóbbi időkben meghatározott nullpontmagasságot megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést megkönnyitsük.

Az országos hálózat vízmércéit az észlelóállomások hálózatának térkénén és betűrendes mutatóban az Évkönyv végén közöljük.

2/b. alatt a vízmércék vlzállásadataira vonatkozó .-javításokat közöljük. A javítások a régebbi "Vízállások"-ban és a "Vízrajzi Évkönyv"-ekben közölt adatokra vonatkoznak,

— 7 —