Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

s igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vízmércére való vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934.évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze.

з/а. A tanulmányi vízmércék betűrendben összeállított kimutatása tájékoztat a tanulmányi célokból ideiglenesen felállított mércékről. A kimutatásban a vízfolyás magasabb- rendü befogadójának nevét is feltüntettük.

A з/b. alatti kimutatás a vízfolyások betűrendjében közli a tanulmányi vízmércéket.

A 4_. pontban közöljük a Nemzetközi Hidrológiai Decennium észlelőhálózatának állomásait. A Nemzetköz.Hidrológiai Decennium szervezését /international Hydrological Decade, 1965-1974/ a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség /international Association of Scientific hydrology/ javaslata alapján az í&yesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének /UNESCO: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization/ 1964. évi XIII. közgyűlése határozta el és állapította meg annak nemzetközi munkatervét.

E munkatervbe tartozó észlelőhálózat hazai állomásainak területi eloszlását az su. pontban közölt térkép tünteti fel, mig a b_. pontban az észlelőállomásokat és az észlelt elemeket soroljuk fel. /k Decennium Magyar Nemzeti Munkatervét a Vízügyi Közlemények 1965. évi 3. füzete tartalmazza./

5-7. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál az 5. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen 65 vízmércéről/ részletes adat- feldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben napi vizhozamadatokat közlünk egyelőre 31 állomásról. A 6. részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig a 7. részben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük.

Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vizfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra.Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vizfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására.Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vizállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden vízmérő eszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt.

Az £• fejezetben a fenti sorrendet megtartva, az összetartozó napi vízállás- és vizhozamadafok - hogy egyszerre áttekinthetők legyenek - egymás mellé kerültek.

Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vízmérce napi észlelési adatait. A kihagyott észlelési anyag kézirata az Intézetben, a Központi Vízrajzi Adattár - ban az érdeklődők rendelkezésére áll.

— 8 —