Vízrajzi Évkönyv 67., 1962 (Budapest, 1964)

Tartalomjegyzék

figyelmet felhívjuk - a vízrendszernek megfelelően a kisebb folyóknak a torkolatukhoz legközelebb eső mércéjükön észlelt vízállásait is közöljük. így ezeknek a vízállásoknak a

görbéje két helyen is szerepel. Az első és másodrendű vízmércék vizállásgörbéin kívül a

*

harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokről napi vizállásadatokat nem adunk.

8. A vizhómérsékleti viszonyokról táblázatokba foglalva adunk tájékoztatót állo- másonkint a havi és évi jellemző értékek közlésével, Az állomásokat általában úgy választottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhómérsékleti viszonyaira lehet következtetni, a közölt adatok a reggeli vizhőmérsékletre vonatkoznak a felszín alatt 20-40 сш-es mélységben.

Ősszehasonlitásképen a tárgyévi adatok mellett a többévi - ahol lehetséges,a tiz- évi - jellemző havi, illetve évi értékeket is közöljük.

9. Külön tábla ad áttekintést a tél jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével.

10. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a hajózás igazodik /Eécs, Gönyü, Budapest és Mohács, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyüi, a gö- nyü-budapesti, a Budapest alatti, továbbá a tiszalök-tiszafüredi, a tiszafüred-szolnoki és a Szolnok alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán az 1946/61 a Tiszán 1949/61 évek átlagos tartósságával.

11. A közölt hordáiékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többévesek - a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, ill. az 1962. évi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük.

A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vízhozam- és hordalékmérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük.

IV, Felszín alatti vizek.

1. A tala.ivizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a viztani év szerint a fejezet után közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk, törzsszámúk megjelölésével. Ezeknek anyagát a Vízrajzi Szolgálat kéziratban őrzi.

A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3-nál több leolvaeást kellett interpolálni, a ha12