Vízrajzi Évkönyv 67., 1962 (Budapest, 1964)
Tartalomjegyzék
vi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott vagy már interpolált értéket tartalmazott. A zárójelben lévő szélsőséges vízállások extrapolált értékek. Ott,ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint közöljük az 1939-44, 1939-61 és az 1954-61 évi átlagokat és szélső értékeket, továbbá megadjuk a talajvizsziningadozás eddig észlelt szélső határait is.Az évi legnagyobb és legkisebb havi középvizállást folytonos ill. szaggatott aláhúzással jelöltük meg. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyíti meg. 2. Talajvizállási görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi, évi és többévi középvizállásokat az évi szélső értékekkel együtt grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi havi középvizállásait ábrázoltuk, kiegészítve az eddig észlelt havi szélső értékekkel. A 3^ pontban a források vizhozammérési adatait közöljük a t.alajvizszinészlelési adatoknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt, vagy nyilvántartásunkban történt felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat. A forrásokat; illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt Vizhozammérő állomások hálózata térképén is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti. 4« Két jellegzetes forrás vízhozamának görbéje két, karsztos kőzetből fakadó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázolja. Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk. 5« Karsztvizsziningadozások és forráshozamok görbéje a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység és a Bakony-hegység karsztvizszintjének változását mutatja öt karszthidro- lógiai vizsgálati szelvényben. A fúrásokban észlelt vizsziningadozások mellett közöljük az ugyanabban a szelvényben fakadó, rendszeresen mért forrás, ill. források vízhozamának változását, valamint a vidék csapadékadatait is. V. Időjárás. 1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2-4« alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékmegoszlását szemléltető térképek egészítik ki,amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/1940. évi átlagokkal való összehasonlítás. 5. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok cim alatt egyrészt a 294. oldalon közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint,hevességük szerinti sorrendben a 4 óránál rövidebb idő alatt hullott, másrészt havonkinti időrendben a 24 órái 50 mm-nél nagyobb csapadékokat foglaltuk össze. Néhány jellegzetes nagykiterjedésü rendkívüli csapadékot 13
