Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)

Tartalomjegyzék

Legújabban az 1943. éa 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946.évi Évkönyvek nyújtanak részle­tes felvilágosítást. Az 1934.évi Évkönyvben /69 - 72 oldal/ közölt és-azóta szükségessé vált korrekció­kat külön kimutatásban összefoglaltuk. /36 - 33.oldal./ Vízgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely víz­állás egy bizonyos időszakon bellii hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lép­te át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 4. részben közölt gyako­risági és tartóssági adatok válaszolnak. Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy ösz- szehasonlitásokra alkalmas hosszabb /általában évtized/ és a közelmúlt időszak átlagára is meghatároztuk. A tárgyévre vonatkozó, illetve az összehasonlításul közölt tizéves tartós­ságokat rajzban ábrázoltuk.Az egyes hónapokra vonatkozó éves és a hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük. A gyakorisági adatok, összegezése a tartósság értékére vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 cm-es vizállás- közökkel dolgozunk,de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. . Egyes jelenségek magyaráza­tához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a ke­resztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntet­tük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó. Néhány fontosabb mércére mindezideig csak régi vizhozamgörbét és a jellemző viz­hozammérési adatokat közölhetjük, minthogy megfelelészámn vizhozamméréS hiányában jelen­leg érvényes és megbízható vizhozamgörbe nem volt szerkeszthető. E vizhozamgörbéktől nagy pontosságot várni nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak. Alsószakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néhol csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó viznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a i méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések pontjai tőle balra esnek. A tetőzésnél kapott mérési pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol az utóbbi évek adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vo­nallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használ­ható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi me.derváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek át­számításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük. A fontosabb vízmércék közül azoknál, amelyeknél megfelelőszámu vizhozammérés a- lapján jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbét szerkeszthettünk, a jellemző vizho­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom