Vízrajzi Évkönyv 66., 1961 (Budapest, 1963)

Tartalomjegyzék

Zammérési adatok közlését és felrakását elhagytuk s egyrészénél ezideig csak Írott vizho— zamgörbót.я. többinél pedig napi középvizhozamadatokat-j közlünk. Azoknál az állomásoknál, ahol napi középvizhozamadatokat közlünk, a vizhozamgör- bék kisvízi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egy- másrahatása következtében /visszaduzzasztás, leszivás/ ugyanolyan vízállásnál íb lényege­sen eltérő lehet a lefolyó vizmeiiny iség. Ilyen a helyzet pl.Csongrádnál, ahol a Hármas -Kö­rös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizhozámgörbéje tartozik. A vízhozam itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. A napi középvizhozamadatok közlésénél olyan elrendezést követtünk, hogy' az össze­tartozó vizállás- és vizhozamadatok egymás mellé kerüljenek. A közbepótolt vízállásoknak megfelelő vizhozamadatokat, továbbá a vízhozamok évi szélsőséges értékeit a vízállásoknál használt jelölésekkel tettük feltűnőbbé, hasonlóan jelöltük meg a jeges időszakok vizho- zamadatait. A jeges vizhozamadatok redukcióját elegendő Számú jeges mérés hiányában meg­bízható módon általában még nem végezhettük el, azonban a Hernád hidasnémeti és a Tárná verpeléti vizhozamadatai már kisérletképen redukált értékek. Az utóbbi helyen az évközben történt mederváltozást is figyelembe vettük. A napi középvizhozamadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk a tárgyév, il­letve az összehasonlításul szolgáló időszak havi és évi jellemző adatait • a fajlagos érté­kekkel együtt. A havi lefolyt vizmennyiséget a vizgyüjtőterületre átszámított vizoszlop- magasságban is megadtuk. Összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot /általában 1951/60/ vehettük figye­lembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vizho- zammérések alapján megbízható adatok nem mindenütt voltak számíthatók. Néhány vizh'ozamgörbét újabb mérések alapján több adatra támaszkodva, javítottunk, de ezt a javitást előbbi évekre visszamenőlegesen nem érvényesítettük. Külön táblázatban foglaltuk össze a vizhozamadatok évi tartósságát - eltérően a vizállástartósságtól - a napok számának függvényében úgy a tárgyévre, mint az összehason­lításul szolgáló időszakra vonatkozóan. A napi középvizhozamadatoknál közölt tárgyévi havi középvizhozamokat ábrában is összehasonlítottuk az átlagos havi középvizhozamokkal, valamint azoknak a táblázatban nem közölt szélsőséges értékeivel. Az ábrán feltüntettük az előző év november és december ha­vi adatait is, hogy úgy a hidrológiai, mint a naptári év áttekinthető legyen. 7. Vizállásgörbék. Ebben a részben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek fe­lel meg, de a leolvashatóság fokozása céljából a folyókat a vizjátéknak megfelelően két cso­portba soroltuk s a nagyobb és kisebb folyók vizállásgörbéjét nem ugyanabban a léptékben ábrázoltuk. A nagyobb folyók vizállásgörbé! között - hogy a mellékfolyók betorkolására a 11--

Next

/
Oldalképek
Tartalom