Vízrajzi Évkönyv 65., 1960 (Budapest, 1961)
Tartalomjegyzék
magasabb hőmérsékletét. Ismét visszaesés következett be 15-én, majd ezt újabb felmelegedés követte. Április 22-e után azonban sarkvidéki levegő hatolt hazánkba és a szokásos tava - szí fagyhelyzet alakult ki. A hűvös időjárás a hónap végéig kitartott, sőt májusban is folytatódott. A havi középhőmérséklet az ország nyugati, nagyobb felében felülmúlta az átlagot, keleten azonban néhány tizedfokkal alatta maradt. A legmagasabb hőmérsékletet az ország e- gyes részein a hónap elején, másutt 14-én, vagy 19-e körül észlelték, és országszerte meghaladta a 20 C°-ot, de a 25 C°-ot sehol sem érte el.így nyári nap e hónapban még nem mu- tatkozo-tt. A legalacsonyabb hőmérséklet csaknem mindenütt 26-án jelentkezett, és általában a fagypont alá süllyedt a hőmérséklet.Miskolcon -5,2 C° volt a minimum, ami ilyenkor már szokatlanul alacsony érték. A fagyos napok száma általában 1-2 volt, de a Duna-Tisza köze déli részein csak kevés helyen volt fagy. Május az egész ország területén hűvösebb volt az átlagosnál. A hónap első napjaiban folytatódott április utolsó időszakának hűvös időjárása. Néhány helyen éjszakai fagyot is észleltek. Csak 15-e körül melegedett fel az időjárás szubtrópusi levegő beáramlása következtében. A meleg azonban csak néhány napig tartott, mert 22-étől kezdve az óceáni beáramlás megerősödött, és csak a hónap utolsó napján állott be ismét felmelegedés. A havi középhőmérséklet általában 14 és 15,5 C° között volt, 16 C°-nál magasabb középhőmérséklet sehol sem mutatkozott. így a hónap 0,5-1,5 fokkal volt hűvösebb az átlagosnál. A legnagyobb felmelgedést az egész országban l?-19-e között észlelték, s a hegyek kivételével már mindenütt felülmúlta a hőmérsékleti csúcsérték a 25 C°-ot, délkeleten 30 C°-ot meghaladó maximumok is jelentkeztek, s Ásotthalmon 32,0 C°-t mértek. A legalacsonyabb hőmérsékletet a hónap elején, többnyire a 3-áról 4-ére virradó éjszaka észlelték, de csak nyugaton és északon süllyedt kevés helyen a hőmérséklet a fagypont alá, a talaj mentén azonban sokfelé volt kisebb talajmenti fagy. A nyári napok száma kevés volt. Többnyire csak 18-a körül és a. hónap utolsó napján emelkedett a hőmérséklet 25 C° fölé. Ellenben hőségnapot, a délkeleti részeken többfelé észleltek. ф Junius első kétharmadában meleg időjárás uralkodott,mig utolsó harmadát hűvös idő jellemezte. A hónap elején keleti volt a légáramlás, ami kedvezett a felmelegedésnek, majd 13-a után déli beáramlás még erősebb felmelegedést idézett elő. 20-án erős lehűlés következett be, s az időjárás a hónap végéig valamivel hűvösebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet északon 19-20 C°, az ország déli felében 20 és 21 C° között volt és az átlagot mintegy egy fokkal haladta meg.A legnagyobb felmelegedés többnyire 7-én, vagy 19-én jelentkezett, és csak kevés helyen érte el a 30 C°-ot, igy értékben elmaradt a május közepének felmelegedése mögött. Májussal ellentétben azonban a felmelegedés ném csupán egy rövid, né- hánynapos időszakra terjedt ki, hanem a nyári napok száma 16-20, Siklóson 24 is volt, és jóval felülmúlta az átlagost. A legerősebb lehűlés a hónap utolsó napjaiban jelentkezett és alacsony, 7-9 C°-os minimumokat észleltek. Júliust szokatlanul hűvös időjárás jellemezte. Csaknem az egész hónapban nyugati és északi légáramlás volt uralmon, emellett igen gyorsan váltogatták egymást az időjárási- 263 -
