Vízrajzi Évkönyv 65., 1960 (Budapest, 1961)
Tartalomjegyzék
helyzetek, s igy tartós felmelegedés nem következhetett be. A hónap elején hűvös időjárás mellett szokatlanul erős éjszakai lehűlések voltak, majd középső harmadában az időnként u- ralomra jutó szubtrópusi beáramlás az évszaknak megfelelő felmelegedéseket hozott létre. Majd a következő napokban - különösen 25-én - északi hűvös légtömegek jutottak uralomra, amelyek hatalmas felhőszakadásszerü esőzést okoztak. A hűvös időjárást csak az utolsó napokban váltotta fel ismét átlagkörüli hőmérséklet. A havi középhőmérséklet igy csak az ország délkeleti részein érte el a 20 C°-ot, a Dunántúl nyugati részein sok helyen 18, a Kékestetőn pedig még 14 C°-nál is alacsonyabb volt. így a Dunántúlon mintegy kétfokos, a Dunától keletre másfélfokos hőhiány mutatkozott. A legnagyobb felmelegedés csaknem az egész országban 19 -én vagy 20-án lépett fel szubtrópusi légtömegek beáramlásával kapcsolatban. A Dunántúl nyugati részein azonban ekkor sem érte el a 30 C°-ot, mig a déli határ mentén és a Tiszántúl középső részein 35 C°-ot is meghaladó felmelegedés lépett fel. A legerősebb lehűlést csaknem az egész országban julius elsején, vagy másodikén észlelték, amikor többhelyen 6 C° alá, sőt Székesfehérvárott és Salgótarjánban 3,7 C°-ig hűlt le a levegő, a talajmenti lehűlés pedig az utóbbi helyen 0,0 C° volt. Ilyen alacsony talajmenti minimumot hazánkban júliusban még nem észleltek. A nyári napok száma a nyugati határvidéken 10 körül volt, keletebbre 15-20, igy nem érte el az átlagot. Átlagon aluli volt a hőségnapok száma is, sőt nyugaton egyáltalán nem is fordult elő. Augusztus volt a legmelegebb a három nyári hónap közül, bár ennek is csupán a végén lépett fel igazi nyárias meleg időjárás. Júliushoz hasonlóan ebben a hónapban is a gyakori frontátvonulások a hónap legnagyobb részében akadályozták a tartósabb felmelegedést, s csak 23-a és 28-a között volt zavartalan nyárias az időjárás. Az utolsó napokban azonban ismét számottevő lehűlés következett be. A havi középhőmérséklet nyugaton és északon 19 és 20 C° felett, délkeleten 21 C° felett volt,sőt Orosházán a 22 C°-ot is meghaladta. így az előbbi területeken némi hőhiány, у mig délen és keleten csekély hőtöbblet mutatkozott, s az eltérés általában csak néhány ti- zedfokos volt. A legnagyobb felmelegedés a hónap végén, többnyire 27-én és 28-án jelentkezett, és az északkeleti részek kivételével felülmúlta a 30 C°-ot, 35 C°-ot meghaladó felme* legedés azonban már nem fordult elő. A legerősebb lehűlés 17-e és 22-e körül mutatkozott, értéke 8-10 C° körüli. A nyári napok száma augusztusban 20-25 volt, a nyugati határon azonban csak 10-12, és ezen a tájon már nem érte el az átlagot. Átlagkörüli volt délen a 7-10 hőségnap, mig északkeleten már egysem fordult elő. Szeptember az egész ország területén hűvös időjárást hozott. Bár a nyári hónapokkal szemben az időjárás tartósabb jellegűvé vált, mégis csaknem az egész hónapban hűvös volt és csak 4-e és 20-a körül jelentkeztek nagyobb számban az átlagosnál melegebb napok. A hőmérséklet havi középértékei még a nyári szokásos eloszlást mutatták, északnyugaton 13-14 C° mig délkeleten 15 C° feletti átlaghőmérsékletek alakultak ki. így általában 1-2 fokos hőhiány mutatkozott. A legmagasabb hőmérsékletet сзакпет mindenütt 4-én, vagy 5-én észlelték. Általában 26-28 Cö-os maximumok jelentkeztek, csak a déli határ mentén emelkedett a- 264 - \
