Vízrajzi Évkönyv 65., 1960 (Budapest, 1961)

Tartalomjegyzék

és a téli napok száma felülmúlta az átlagot.

A megelőző december enyhesége következtében a hónap elején még nem volt talajfagy, azonban 10-e után mindenütt fellépett és országszerte mintegy 20 cm-re hatolt be a talajba. Az enyheség következtében azonban a hónap utolsó napjaiban a talaj legfelsőbb, néhány centiméteres rétegébe ismét fagypont fölé emelkedett a talajhőmérséklet.

Február hőmérsékleti viszonyai igen változatosak voltak. A hónap első harmadában igen szigorú hidegek fordultak elő s ezeknek káros hatását növelte az a körülmény, hogy országszerte hiányzott a hótakaró. Február 9-ével azonban gyors enyhülés következett be, majd kisebb visszaesés után a hónap utolsó napjaiban az ország déli részein már valósággal tava- sziasan enyhe időjárás köszöntött be. A havi középhőmérséklet északon és a Tiszántúl északi felében'nem érte el a fagypontot, a déli részeken t-1 C° körül volt, nyugaton és az ország középső részein 0 C° és -t-1 C° közötti havi középértékek fordultak elő. Általában nem nagy volt az eltérés az átlagostól, délnyugaton néhány tizedfokos hőtöbbletet észleltek, ugyan- ekkora negativ eltérés jelentkezett az északkeleti tájakon. A legalacsonyabb hőmérsékletet országszerte a hónap elején észlelték, általában -13, -15 C°-ig hült le a levegő, sőt Put- nokon /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ -19,3 C°-ot, a talaj közelében többhelyütt -20 C° alatti hőmérsékletet jegyeztek fel.A legmagasabb hőmérséklet viszont keleten 13-án, az ország többi részében a hónap utolsó napjain,különösen 29-én jelentkezett, amig ott a legnagyobb fel- melegedés értéke alig haladta meg a 10 C°-ot, addig 29-én Pécsett /Baranya megye/ már 20,5 C°-oe maximumot észleltek. A hónap első hideg és hómentes napjaiban a talajfagy gyorsan e- rősödött és az északi részeken 50, másutt mintegy 20 cm mélyre terjedt, de 20-ára már csaknem mindenütt megszűnt.

Márciusban az ország nyugati részei kivételével az átlagosnál melegebb volt az i- dőjárás, de a hőtöbblet csak az északi részeken haladta meg az 1 fokot.

A hónap elején még tartott a februárvégi enyheség, de*5-én erős lehűlés következett be, amely mintegy egy hét-ig tartó télies időjárást hozott. Utána erős felmelegedés következett, majd újabb erős lehűlés lépett fel 19-én, de ez az újabb hideg időjárás csak néhány napra terjedt,3 a hónap utolsó napjai ismét enyhék voltak. A hőmérséklet havi középértékei 5-6 C° körül voltak. A fagyos napok száma 10 körül volt, s igy meghaladta az átlagot, téli napot már csak a nyugati részeken és a hegyeken észleltek, de számuk csak 1-2 volt.A legmagasabb hőmérsékleteket többnyire 16-án, vagy az utolsó napokban észlelték, s meghaladták a 15 C°-ot, de csak kevés helyen érték el a 20-at. A legerősebb lehűlés 7-e körül jelentkezett, általában -5 C° körüli értékkel, de a Kékestetőn még -12,2 C°-os hőmérsékletet észleltek.

Márciusban már a talaj mélyebb rétegeiben nem volt talaj fagy, a 7-e körüli hidegebb napokon is csak a talaj néhány centiméteres legfelsőbb rétegeiben jelentkezett.

Április első napjaiban az- átlagosnál melegebb időjárás uralkodott.Átmeneti lehűlés után, 12-e körül erősebb felmelegedés következett be és sokfelé ekkor észlelték a hónap leg- 262