Vízrajzi Évkönyv 65., 1960 (Budapest, 1961)

Tartalomjegyzék

csapadék, 725 mm, a Blikkben Bükkzaérc-Ho3szuvölgy.»állomáson esett. Az Alföld jóval keve­sebb csapadékban részesült. Az északi és nyugati szélein 300-400 mm, mig nagyobb részén csak 200-300 mm volt a félév csapadékösszege, de a Tisza Szolnok alatti szakaszának vidé­kén még 200 mm sem esett. A legkevesebb csapadékot, 143 mm-t, Mezőtilson /Szolnok megye/ észlelték. A 40 évi átlaghoz képest az öntözési félév az ország nyugati felében és északon csapadékos, az Alföldön pedig száraz volt. A csapadéktöbblet a Dunántúl nagyrészén 10-20, \ helyenként 20-40 #, mig az Északi-hegyvidék keleti részén a 40-60 ^í-ot is elérte. A leg­nagyobb csapadéktöbblet, 63 $>, Cigándon /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ mutatkozott. A csa­padékhiány a Dunántúl nyugati szélén és a Kis-Alföld egyes részein,a Mezőföldön csak 10 Jé körül mozgott, mig a Nagy-Alföld nagyobb részén 20-40 jí-ot is elért. A legnagyobb csapa­dékhiány, 54 jí, Mezőtúron /Szolnok megye/ jelentkezett. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 5/a alatti táblázatából a 4 óránál rövldebb ide.lü záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást augusztus 24-én Felsőbereckin /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ész- lelték, ahol 15 perc alatt 38,1 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 423 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még május 1-én Mikóházán /Borsod-Abauj-Zemplén megye/, ahol 5 percen át 356 liter/s.ha hevességgel 10,7 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 78,2 mm-t, julius 17-én Tokajban /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ észlelték, ahol a zápor he­vessége 120 percen át 108 liter/s.ha volt, Pótharasztpusztán /Pest megye/ pedig julius 21- én 70,9 mm csapadékot mértek, ami 235 percen át 50 liter/s.ha hevességet jelent. 9 Az 5/b táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm - nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Junius, julius, augusztus, szeptember, október és november hónapokban észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen júliusban hullott 50 mm-en felüli csa­padék. Nagykiterjedésü felhőszakadások voltak juliu3 25-én, amikor a Dunántúl nagyrésze kapott 50-150 mm-es csapadékot. Zircen /Veszprém megye/ 149,0, Lókuton /Veszprém megye/ 137j4, Csákberényben /Fejér megye/ 132,0 és a bánhidai erőműnél /Tatabánya, Komárom ine­gye/ 131,7 mm csapadékot mértek. A julius 21-i, 25-i és október 11-i nagy esőzések, to­vábbá a november 19-i esőzés és havazás- csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. A napi csapadékmennyiségeket б/а alatt táblázatosán havonkint foglaljuk össze 108 állomásra vonatkozóan a csapadékos napok számának és a csa­padék havi összegének feltüntetésével. A táblázatban az 0,1 mm-nél kisebb szitáló esőt, esőt,havat,illetve havasesőt vesszővel,ponttal,csillaggal, illetve ponttal és csillaggal jelöltük, továbbá a csapadékadat mellett a jégeső,havaseső vagy hó megjelölését is alkal­maztuk. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteoroló­giai Intézetben lévő kézirati anyagbari találhatják meg az olvasóink. A б/b rajz a csapadékviszonyok szemléltetése céljából évi áttekintésben folyama- tosan ábrázolja a napi csapadékadatokat ugyanarra a 40 állomásra vonatkozóan, amelyeket az előző évben adtunk közre.- 259 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom