Vízrajzi Évkönyv 65., 1960 (Budapest, 1961)

Tartalomjegyzék

Az ábrából megállapítható, hogy 1960-ban a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: julius, november»valamint junius és augusztus voltak. A legszárazabb hónapokban.; márciusban, áprilisban és májusban általában csak 3-10 napon át hullott mérhető csapadék. Csapadékszegény volt még február és szeptember is.

A 7. táblázat a havi és évi csapadékösszegeket sorolja fel 927 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jelle - meznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a ta- lajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtórendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a 253.oldalon./

Az előző évihez képest az anyagot 263 állomás adataival bővitettük,viszont a múlt évben közöltek közül 13 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk. A táblázatban még további 82 csapadékraérő-állomást sorolunk fel az egyes vízgyűjtők szerint csoportosítva. '

Az adataival közölt csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk.

A csapadékos napok száma mintegy 300 állomáson haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /138/ Hosszuvölgyön /Bükkzsérc, Borsod-Abauj-Zemplén megye/, a legkevesebb /69/ pedig Kecskemét-Városföldön /Bács-Kiskun megye/ fordult elő.

A havi csapadékmennyiségek 8./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzé'tességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást.

Az előző Évkönyvben szereplő 40 állomásról közöljük az adatokat jelen kötetben ia.

Az ábrákból kitűnik julius és november hónapok jelentős csapadéktöbblete, de júniusban és augusztusban is sok csapadék hullott az átlaghoz viszonyítva. Rendkívül száraz volt május, de jelentős csapadékhiány mutatkozott áprilisban és szeptemberben is.

Az 1959/60-i télen észlelt napi hóvastagságokat a 9/a. táblázat tünteti fel 80 állomásra vonatkozóan havi csoportosításban. A táblázatban közöljük a hótakarós napok számát a tárgyévre és az átlagértékeket az 1929/30-1943/44 telekre vonatkozóan, továbbá az emlitett időszak átlagos és legnagyobb hóvastagságát is megadjuk. Az összehasonlításul közölt adatokat Kéri Menyhért: Magyarország hóviszonyai cimü feldolgozásából vettük, minthogy a hóviszonyokra vonatkozó újabb folyamatos feldolgozást az Országos Meteorológiai Intézet nem végzett. A hófoltokat keretezett csillaggal jelöltük.

A hótakaró legnagyobb vastagságát, 45 cm-t, Kalocsán /Bács-Kiskun megye/ január 13-án mérték.Legkorábban november 6-án Galyetetőn /tíátraszentimre, Heves megye/,legkésőbben március 25-én Galyatetőn és Hámor-Garadnavölgyi tógazdaságban /Borsod - Abauj - Zemplén megye/ észleltek havat.

A 9/b alatt a napi hóvas tagságokat rajzban tüntettük fel 50 állomásra vonatkozóan, hogy a hóviszonyok időbeli eloszlása, illetve tartama áttekinthe260