Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

30-40 ?6-ot is elért. A szegedi egyetem állomásán az átlagos csapadéknak csupán 49 a hullott.

Az ősz /szeptember 1 - november 30/ csapadékeloszlás szempontjából két részre oszlott. Október 13-ig általában igen kevés csapadék hullott, mig az ősz második felében csapadékosabb volt az időjárás. Szeptemberben a csapadék mennyisége az ország nagyobb felén az átlag felét sem érte el, s októberben is csak az északnyugati részek kaptak bőséges csapadékot, mig a Tiszántúlon csak átlag-felényi csapadék hullott. Novemberben azonban az északnyugati részek kivételével mindenütt felülmúlta a csapadékmennyiség az átlagot. A Dunántúl legnagyobb részén 150 - 200 mm csapadéjc esett, a nyugati részen pedig a 250 mm-t is meghaladta az őszi csapadékösszeg, s a legtöbbet, 271 mm-t, Brennberg-Hidegvizvölgy állomáson mérték. Az Alföld északi részén és főleg a magasabb hegységekben 150-200 mm esett, mig az Alföld középső részein a 100 mm-t sem érte el az évszak csapadéka. A legkevesebbet, 65 mm-t Bakonezegnéi /llajdu-Bihar vn/ észlelték.

A 40 éves átlaghoz képest az ősz általában száraz volt. A Dunántúlon a csapadék- hiány csak mérsékelt volt /10-20 $/, sőt a nyugati részeken 10-20 #-os csapadéktőbblet is jelentkezett.Brennberg-Hidegvizvölgy /Győr-Sopron vn/ állomáson az ország legnagyobb csapadéktöbblete, 49 in, mutatkozott. Az ország többi részén - az Északi-hegyvidéken néhány kisebb foltot kivéve - csapadékhiányt észleltek, amely általában 20-30 %-oX tett ki és az Alföldön helyenként a 40 ^-ot is meghaladta. A legnagyobb hiány, 55 96, Komáéinál /Hajdu- Bihar vn/ jelentkezett.

Az öntözésifélév, illetve a tenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti.

Mivel május és szeptember országosan száraz hónapok voltak, s áprilisban sem volt sok csapadék, ezért az öntözési félév csapadékeloszlása a nyár, elsősorban junius eloszlását mutatja. Júniusban az ország nyugati és északi részein esett sok csapadék, igy az öntözési félévben is ezek a területek tűnnek ki csapadékbőségükkel, mig a keleti és déli tájak aránylag kevés csapadékot kaptak. A Dunántúl legnagyobb réezén és az Alföld északi felében, a nógrádi tájak kivételével, általában 300-400, nagyobb foltokon 400-500 mm volt a félév csapadékösszege, helyenkint azonban meghaladta az 500-600 mm-t is. A legtöbb csapadékot, 729 mm-t, a Mátrában, Kékestetőn észlelték. A Dunántúl délkeleti részén és az Alföld déli felében 200-300 mm, sőt Szeged vidékén még 200 mm csapadék sem esett.A legkisebb csapadékot, 164 mm-t, a szegedi egyetem állomása és a csongrádmegyei Kistelek jelentette.

A 40 évi átlaghoz képest az öntözési félév csapadéka kevés volt. Nagyobb, összefüggő területre kiterjedő csapadéktöbbletet csak az Északi-hegyvidéknek a Zagyvától keletre eső tájain találunk, ahol a többlet általában 30-40 #-os volt, de helyenkint az 50 #-ot is elérte. A Mátrában, Galyatetőn 58 %-ob volt a többlet maximuma. A Dunántúl nagyobb részén csak átlagkörüli volt a csapadékösszeg, в többlet csak foltokban jelentkezett és 10- 20 ^-ot ért el.-Általában ugyanilyen nagyságú volt helyenkint a hiány is, s nagyobb értéket csak a Dunántúl délkeleti részén és az Alföld déli felében mutatott. A legnagyobb hi- 241