Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

ány, 54 %, a békésmegyei Csorváson jelentkezett. A napi csapadékmennyiségeket ábrázold 5. azáiau rajz a csapadék időbeli megoszlását világitja meg részletesen.Ugyanannak a 20 állomásnak az ada­tait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére to­vábbi állomások adatait az Országos MeteoroLógiai Intézetben lévő kézirati anyagban talál­hatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1958-ban a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: junius, március, december voltak. Legszárazabb hónap május volt,igen csapadékszegény volt szeptem­ber és juliue is. A ö.táblázát a havi és évi csapadékösszegeket sorol­ja fel 677 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal vilá­gítja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlalőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a talajvizszin- éezlelési adatok közlésénél alkalmazott v'zgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk. /Váz­latot lásd a 192.oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot 12 állomás adataival bővitettük, viszont a múlt évben közöltek közül 6 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk. A táblázatok­ban még további 260 CBapadékmérő állomást sorolunk fel az egyes vízgyűjtők szerint csopor­tosítva. Az adataival közölt csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is áb­rázoljuk. A csapadékos napok száma mintegy 110 állomáson,főleg az ország északkeleti me­gyéiben ,meghaladta a 100-at. A legtöbb esős nap /126/ Kékestetőn /Heves vn/, a legkevesebb /70/ pedig Tiezaföldváron /Szolnok vm/ fordult elő. A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt közölt rajza egy­részt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzs­értékekkel való összehasonlitást. Az előző Évkönyvben szereplő állomásokról közöljük az adatokat jelen kötetben is. Az ábrákból kitűnik junius nagy csapadékbősége, de jelentős csapadék hullott de­cember, november és március hónapokban is. Rendkivül száraz hónap volt május, azonban szeptemberben is nagy csapadékhiány mutatkozott. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 8/a alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást junitis 19-ón Váton /Vas vb/ észlelték, ahol 7 perc alatt 27,2 mm csapadék esett, igy a zápor hfeveseége 648 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még július 22-én Csurgón /Somogy vn/t ahol 9 percen át 597 liter/s.ha hevességgel 33,2 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 87,5 mm-t, május 28-án Mátyásdombon /Fejér vb/ ész­lelték, ahol a zápor hevessége 35 percen át 417 liter/s.ha volt, Monokón /Borsod-Abauj­- 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom