Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

szakadás s igy ezeken a helyeken a havi csapadékösszeg elérte az átlagértéket, mig máshol az átlag negyede sem hullott. Ennélfogva a tavasz az ország legnagyobb részén száraz, sőt aszályos volt. A Dunántúl legnagyobb részén csak 60-80 mm volt az évszak csapadékösszege s a legszárazabb helyeken,Siófokon /Somogy vm/ és Bósárkányon /Győr-Sopron vm/ csak 49 mm-t mértek. A Dunántúl délnyugati részén, a Duna-Tisza-közén, valamint a Tiszántúl legnagyobb részén 125-150 mm s több helyen 180-200 mm is esett. A legnagyobb csapadékmennyiséget, 240 mm-t, a Mátrában Felsó tar jánkán /Heves vm/ mérték.

A 40 évi átlaghoz viszonyítva csapadékhiány mutatkozott az-ország 3/4 részén.Legnagyobb volt a hiány a Dunántúlon, ahol nagy területen csak 40 - 50 #-a hullott az átlagos mennyiségnek, s a legnagyobb csapadékhiány, 70 #, Zircen /Veszprém vm/ jelentkezett. A Dunától keletre csökken a hiány és a Duna-Tisza-közének egy részén, a Mátra-Bükk vidékén és az ország keleti határszélén 20 #-ot is meghaladta a csapadéktöbblet. Butnokon /Boreod-A- bauj-Zemplén vm/ 65 #-os többlet mutatkozott.

A nyár /junius 1 - augusztus 31/ C3apadékeloszlása egészen eltérő képet mutat, mint a megelőző két évszaké. A májusi nagy szárazság junius első napjaiban még folytatódott, de 10-ével három-négy napon át tartó rendkívüli esőzés kezdődött és szokatlan meny- nyiségü csapadékot adott. így a Dobogókőn 316, a Bakonyban Királyszálláson 314, a Kékestetőn 307 mm csapadékot észleltek.Ugyanekkor a Tiszántúlon csak helyenkint volt nagyobb felhőszakadás, sőt délkeleten egyes helyeken még 10 mm csapadék sem hullott. Hasonlóan heves esőzés volt a hónap végén 27-e és 29-e között, főleg az ország északi tájain. Ezzel szemben júliusban már kevés volt a csapadék, különösen az ország déli részein, sőt Békés megyében helyenkint egyáltalán nem hullott semmi eső. Hasonlóképen inkább száraz jellegű volt augusztus is, mert csupán az északnyugati és legészakibb tájakon észleltek átlagot felülmúló esőzést. így a nyár csapadékmennyisége jóval felülmúlta a tavaszi és a téli csapadékösszegeket, kivéve az ország déli és délkeleti részeit. A Dunántúlon a délkeleti részek kivételével csaknem mindenütt 250 mm-t, sőt nagyobb foltokban a 300 mm-t is meghaladta a nyári csapadékmennyiség, s elszórt foltokban 400 mm-nél is több esett. Ugyancsak 300- 400 mm csapadékot észleltek a Börzsöny-, Mátra-, BUkk-hegység és a Sajó-Hernád vidékén is. A legtöbb csapadékot, 556 nlm-t, a Bükk-hegyságben fekvő Hollóstető /Borsod-Abauj-Zemplén vm/ állomás jelentette. Ezzel szemben jóval kevesebb volt a csapadék az Alföldön, ahol annak északi részén 200-300 mm, mig a déli tájakon csak 100-200 mm esett, sőt helyenkint még a 100 mm-t sem érte el a nyári csapadékösszeg. A legkevesebb csapadékot, 84 mm-t, a szegedi egyetem állomásán észlelték.

A 40 évi átlaghoz viszonyítva az ország nyugati és északi részein jelentős csapadéktöbbletet találunk, mig a déli és délkeleti tájakon hiány mutatkozott. A Dunántúlon általában mindenütt 20-40, nagyobb foltokon 60-80, sőt egyes helyeken 80-100 £-ot meghaladó csapadéktöbblet jelentkezett. Hasonlóan nagy volt a többlet az Éezaki-hegyvidéken is, különösen a Mátrában és a Bükk-hegységben. A legnagyobb többlet, 157 #, Dobogókőn jelentkezett. Jelentékeny hiány csak a Dunántúl délkeleti és az Alföld déli .részén mutatkozott és- 240 -