Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
volt, mig Kékesen 56 ^í-kal múlta felül az átlagot az évi csapadékösszeg. A csapadék évazakonklntl megoszlását a 3/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik4 ezt a mennyiséget a 40 évi átlag százalékában fejezi ki. Az 1957/58-i tél /december 1 - február 28/ a Duna vonalától nyugatra általában szárazságával, keletre viszont elég bőséges csapadékával tűnt ki. 1957 decembere, különösen a Dunántúlon, igen száraz volt. A hónap elején rövidebb ideig tartó, de számottevő vastagságú hótakaró alakult ki délkeleten. Januárban két esetben is képződött rövidebb 1- deig tartó hótakaró s a keleti és déli részek bőséges csapadékban részesültek, mig az é- szaknyugati tájakon alig hullott csapadék. Február elején a hirtelen enyheség következtében a hó elolvadt és már nem is alakult ki a hónap folyamán újabb hótakaró. Ismét a kelgti részek kaptak bővebb csapadékot, mig a Dunántúl nyugati fele határozottan száraz maradt, s igy a téli csapadék eloszlása a megszokottól eltérő volt.A Dunántúlon általában csak a déli részen haladta meg a csapadék mennyisége a 100 mm-t, mig a többi helyen csak 50-100 mm esett- A legkevesebb csapadékot, 48 mra-t, Balatonkenesén mérték. Itt volt a tél folyamán az ország legszárazabb helye is. A Dunától keletre csak a Duna-Tisza közötti hátságon, a Mátrától és a Bükktől délre eső síkságon, valamint a Sajó és a Hernád vidékén maradt a tél csapadékösszege a 100 mm alatt. A többi területen a csapadékmennyiség meghaladta a 100, a Börzsöny-hegységben és az északkeleti határszélen a 200 mm-t is. A legtöbb csapadékot a nógrádmegyei Diósjenőn észlelték, ahol 228 mm eset a tél folyamán. A 40 évi átlaghoz képest az ország nyugati fele igen száraz volt, mig a keleti tájak az átlagot bőségesen meghaladó csapadékot kaptak. A Dunántúl legnagyobb részén 20-40 ;é-os csapadékhiány mutatkozott, s a legszárazabb helyen, Balatonkenesén, 59 jí-ot ért el, tehát az átlagnak a fele sem esett. A csapadékhiány a Dunától keletre, a DunarTisza-közén Pest- és Bács-Kiskun megyében, már csak néhány helyen haladja meg a 10 #-ot, s az ország keleti felében pedig csak foltokban jelentkezett- hiány. Ezen a területen viszont a csapadéktöbblet általában meghaladja a 20 $-ot,s Parádfürdőn /Heves vn/ 65, a Szabolcs-szatmár- megyei Sonkádon pedig 64 jí-ot ért el. A tavasz /március 1 - május 31/ az ország nyugati felében igen száraz, keleten a- zonban csapadékos volt. Márciusban még többször voltak erős havazások, s 21-e és 24-e között a hótakaró a hegyekben az 50 cm-t is elérte. Ez volt a tél legerősebb havazása. A hónap végén azonban már megkezdődött az olvadás. A csapadék mennyieége ebben a hónapban az ország keleti részén meghaladta az átlagot, a Tiszántúl déli részén pedig az átlag kétszeresét is. A Dunántúl legnagyobb részén ellenben folytatódott az ott már hónapok óta tartó szárazság. Áprilisban is hasonlóképen nagy volt a különbség csapadék tekintetében az ország nyugati és keleti fele között. Amig március még minden szempontból télies jellegű volt, addig május egy aszályos nyári hónap kópét mutatta magas hőmérsékletével és csaknem az egész országra kiterjedő szárazságával. Csak a hónap végén volt helyenkint heves felhő- 239
