Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
1. AZ IDŐJÁRÁS ALAKULÁSA. a./ Csapadék. A csapadék évi összege. Az 1958. év az ország nagyobb részén az átlagosnál szárazabb volt. Már a tél is - különösen a nyugati részeken - száraznak mutatkozott,s a rákövetkező tavasz pedig országosan szegény volt csapadékban. A nyár ugyan az ország nagyobb részén csapadékos volt, de ezt ismét egy nagyon száraz ész követte. így az esztendő az ország nagyobb részén csapadékhiánnyal zárult. Az évi csapadékeloszlásban feltűnő, hogy a magasabb hegységek az alacsonyabb területekkel szemben jelentősen gazdagabbak voltak csapadékban. Bár a hegyek csapadékbősége közismert, az év folyamán a különbség nagyobb volt,mint más években. Iáig a Mátrában és a Bükkben az 1000 mm-t is meghaladta, addig a környéken csak 600-650 mm körül volt az évi csapadékösszeg. Hasonlőképen nagy,800- 900 mm, volt a lehullott csapadék összege a Kőszegi- és Soprpni-hegységekben, a Bakonyban, Mecsekben, Börzsönyben, a Zempléni- és Aggteleki-hegyvidéken. Az alacsonyabban fekvő területek közül csak a Zalai- és Somogyi-dombvidék egyes részein és Győr környékén volt nagyobb az évi csapadék 800 mm-nél. 700-800 mm csapadék az említett hegységek környékén, valamint a Dunántúl délnyugati részén, továbbá az északkeléti tájakon hullott. Az ország nagyobb részén azonban csak 500-600 mm volt az évi csapadékösszeg, mig Szolnok, Csongrád és Békés megyékben sok helyen 500 mm-nél is kevesebb csapadék esett. Nagyon száraz volt a Balaton északkeleti szomszédsága és Paks környéke. A legkevesebb csapadékot - 388 mm-t - Siőfokon észlelték és Pakson is csak 391 mm hullott. A legtöbb csapadékot viszont éppen legmagasabb hegycsúcsunkon, a Kékestetőn észlelték, ahol 1226 mm volt az évi csapadékösszeg. Az évi csapadék eloszlását a 2/a. térkép tünteti fel. A 40 éves /1901-1940/ átlagok százalékában fejezi ki az 1958. év csapadékmennyiségét a 2/b. jelű térkép. Az év csapadékmennyisége az ország déli felében legnagyobbrészt az átlag alatt volt, s a hiány helyenkint felülmúlta a 20 ^-ot is, sőt Siőfokon 36 ?4-ot ért el. Az ország északi területei általában az átlagnál nagyobb csapadékot kaptak, különösen az Északi-hegyvidék, ahol a Mátra, Bükk, Aggteleki- és Zempléni-hegység egyes részein 40 jí-nál is nagyobb volt a csapadéktöbblet. A legnagyobb eltérés, 58 Galyatetőn- 238 -
