Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
A nyár /junius 1 - augusztus 31/ első felében száraz, második felében csapadékos időjárást hozott. Junius, amely rendszerint a legesősebb hónapjaink egyike, ebben az évben általában száraz volt, és a kiadós záporok csak julius 10-e után váltották fel a meleg és száraz időjárást. Néhány napon át az ország különböző részein 100 mm-t meghaladó záporesők voltak. Julius 12-én Letkésen /Pest vb/ 194 mm-es csapadékot adó felhőszakadás volt, amelyhez hasonlót csupán néhány esetben észleltek hazánk területén, amióta megfigyeléseink vannak. A hűvös, csapadékos időjárás augusztusban is folytatódott,de kevesebb csapadékkal. Így a nyár folyamán jelentős csapadék hullott, különösen a Dunántúl nyugati felén,ahol nagyobb területen a 300 mm-t, helyenként pedig a 400 mm-t is meghaladta a nyári csapadékösszeg. 200-300 mm csapadék hullott az Északi-Hegyvidéken, valamint az Alföld északkeleti szélén. Letkésen az említett nagy felhőszakadás következtében 400 mm felett volt a csapadékösszeg, az Abaujszántón /Borsod-Abauj-Zemplén vn/ mért 439 mm-es mennyiség pedig az országos nyári maximumot jelenti. Az ország nagyobb részén 150 - 200 mm csapadék hullott a nyár folyamán és csak az Alföld középső vidékein volt kevesebb a csapadék 150 mm-nél. A legkevesebbet Szolnoktól délre,Rákóczifalván észlelték, ahol csupán 75 mm esett a három nyári hónap alatt. A 40 évi átlaghoz viszonyítva a legtöbb csapadék a Dunántúl északnyugati tájain hullott, ahol 40-60, helyenként 80-100 #-kal multa felül az átlagot. Jelentős többlet mutatkozott az Északi-Hegyvidéken, valamint az Alföld keleti és északkeleti szélén. Ezeken a vidékeken a 20-40 $-ot is elérte, sőt helyenként meg is haladta a csapadéktöbblet. A legnagyobb csapadéktöbbletet, 151 “jí-ot, Letkés kapta. A csapadékhiány nagyobb, összefüggő területeken főleg a Dunántúl déli részén,a Mátra-BUkk hegységtől délre eső tájakon, Szolnok és Békés megyékben általában 10-20 jí-ов volt, mig kisebb foltokon a 30-40 #-ot is elérte. Tótkomlóson /Békés vn/ 49 $-ot észleltek. Az ősz /szeptember 1 - november 30/ csapadékban igen szegény volt. Szeptemberben még gyakran volt mérsékelt mennyiségben eső itt-ott, de októberben és novemberben már csak néhány csapadékos nap fordult elő, s a havi csapadékösszeg jelentős területen a 15 mm-t sem érte el. Az ősz folyamán általában 100-150 mm csapadék hullott, 150 mm-en felül csak kisebb területeken volt a csapadék,s 200 mm-nél többet csak a Bakonyban,Tésen/Veszp- rém vn/ észleltek,ahol a 209 mm-es lehullott csapadék országos maximumot jelent. Ellenben többfelé kisebb foltokon, az Alföld északkeleti részén pedig nagyobb területen 50-100 mm között volt a csapadékösszeg s Ujfehértón /Szabolcs-Szatmár vn/ csak 42 mm eső hullott. A 40 éves átlaghoz képest az ősz az ország csaknem egész területén száraz volt. Jelentéktelen csapadéktöhhletet csak a Bakony keleti részén, Pest és Bács-Eiskun megyék határvidékén, Makő környékén és elszórva néhány helyen találunk, de a legnagyobb többlet is csak 18 jí-ot ért el Dánszentmiklóson /Pest vn/. Ellenben a csapadékhiány az ország nagyobb részén 30-40 $-ot tett ki a a Sajó és a Bodrog vidékén, valamint az Alföld északkeleti részén az 50-60 i>-ot is eléri. Az ország viszonylag legszárazabb helye Kemecse-Zsa228
