Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
dány volt /Szab.-Szat. vn/, ahol a lehullott csapadék 68 ^í-kal volt kevesebb az átlagnál. Az öntözési félé у.Illetve a tenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti. Mivel a félév hónapjai közül április, augusztus és szeptember, de különösen junius száraz jellegűek voltak, május és julius csapadékbősége ellenére a csapadék mennyisége nem volt nagy. Az ország területének nagyobb részén 300 - 400 mm-t tett ki a félév csapadékösszege s csak Dunántúl nyugati felén, az északi és keleti határszélen esett 400- 500 mm,míg a Dunántúlon nagyobb foltokon 500-600 mm volt a félév csapadékösszege.A legnagyobb csapadékösszeget, 713 mm-t, Dobogókőn /pest vn/ észlelték. Az Alföldön nagyobb ösz- szefüggő területeken azonban a 300 mm-t sem érte el a félév csapadékának összege, a legkisebb mennyiség, 233 mm, Rákóczifalván /Szolnok vn/ hullott. A 40 évi átlaghoz képest az ország területének több mint a felén meghaladta az átlagot a félév csapadékösszege.A többlet nagysága azonban általában csak 10-20 ?£-ot tett ki s 30-40 i° csak foltokban jelentkezett a Dunántúl északi felén, továbbá az északi és a keleti határszélen.A pestmegyei Letkésen észlelt 100 %-os többlet kiugró értéket mutat. Nagyobb területre kiterjedő hiány a Dunántúl déli részén és az Alföldnek a Mátra-Bükk vidékétől délre eső tájain jelentkezett, amelynek értéke általában 10-20 i* volt. A legnagyobb hiányt, 34 $-ot, Pécs-Misinatetőn /Baranya vn/ észlelték. Az öntözési félévben a csapadékhiány ellenére az esőzés időbeli eloszlása nem volt kedvezőtlen,mert májusban és júliusban elegendő volt a csapadék, s a nagyobb szárazság csak szeptemberben kezdődött, amikor a növényzet vizigénye csökkent, igy a szárazság inkább az őszi mezőgazdasági munkákra volt ártalmas. A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 5.számú rajz a csapadék időbeli megoszlását világítja meg részletesen. Ugyanannak a 20 állomásnak az a- datait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1957-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: julius, május és február voltak. Legszárazabb hónap október volt, amikor általában csupán 1-3 napon át hullott mérhető csapadék. Igen csapadékszegény volt március is. A 6. táblázat a havi és évi ___caapadékösszegeket sorolja fel 671 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal vi'lágitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a tala jvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosi- tottuk. /Vázlatot lásd a 184 oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot 22 állomás adataival bővitettük,viszont a múlt- 229 V ^
