Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
Az 1956/57-1 tél /december 1 - február 28/ csapadékmennyisége országszerte kielégítő volt. December és január ugyan száraznak mutatkozott, februárban azonban olyan bőséges csapadék hullott, hogy végeredményben a tél többlettel zárult. A legtöbb csapadékot a Dunántúl déli és középső részén észlelték, ahol általában 150-200 mm között, több helyen 200 mm-en is felül volt a csapadékösszeg. Hasonlóképen 150-200 mm volt a csapadék az Alföld északi vidékein és az északkeleti határvidéken, valamint a Mátrában. A Mátra északi oldalán fekvő Somhegyi-csemetekertben mérték a legnagyobb összeget, 248 mm-t. A Dunántúl nyugati és északi vidékén, továbbá az északi határ mentén és az Alföld déli felében 100-150 mm közt volt a csapadékmennyiség. Különösen száraz volt Szeged vidéke, s Kiskun- dorozsmán csupán 86 mm-t mértek, mig a Mátrától északra eső Nádujfalu-Ivánpuszta csak 84 mm-t jelentett. A tél folyamán december utolsó dekádjában alakult ki először jelentékeny hótaka- ró /10-20 cn/, amelynek legnagyobb része január 10-e körül elolvadt. Újabb hótakaró 15-e körül képződött /5-30 cm/ s ez csak február első napjaiban tűnt el. A 40 évi átlaghoz képest a Dunántúl nyugati vidékén, továbbá a Kis-Alföldön és a Nagy-Alföld déli részén kisebb foltokban maradt a csapadék az átlag alatt. A hiányok ezeken az elszórt helyeken is csak igen mérsékeltek voltak és a legnagyobb értéke, 33 Kő- szeg-Stájerházakon /Vas vn/ mutatkozott. Nagy volt a csapadéktöbblet a Dunántúl déli felében, a Mátra, Bükk vidékén, továbbá az Alföld északi felén, ahol 60-80 ^-ot is elért a csapadéktöbblet. Az ország többi részén is 10-20 #-kal haladta meg a téli csapadékösszeg az átlagot. A legnagyobb csapadéktöbbletet, 130 %-ot, Parádfürdön /Heves vn/ észlelték. A tavasz /március 1 - május 31/ első két hónapja csapadék tekintetében lényegesen különbözött a harmadiktól. Mig márciusban és áprilisban országszerte igen kevés csapadék hullott, addig május igen csapadékos volt. A tavaszi csapadékösszegek igy március és április szárazsága ellenére sem voltak túlságosan alacsonyak. Az ország délnyugati.déli és keleti határa mentén, valamint az Alföld északnyugati részén 150 - 200 mm csapadék hullott, több helyen azonban a 200 mm-t is meghaladta a csapadék mennyisége. Az ország többi részén 100-150 mm között volt a tavaszi csapadékösszeg. A legtöbb csapadékot, 284 mm-t, Gyulán /Békés vn/ észlelték, mig a legkevesebb, 83 mm, Abaujszántón /Borsod-Abauj- Zemplén vn/ esett. Május 6-a körül sokfelé havazott s a hegyekben átmenetileg hótakaró is alakult ki, sőt a magasabb hegyeinken május végén is esett hó. A 40 évi átlaghoz viszonyítva csapadékhiány nagyobbmértékben a Dunántúlon mutatkozott, ahol 20-30 ?£-ot is elért az eltérés. A hiány az Alföldön és az Északi-Dombosvidé- ken csak 10-20 %-ot tett ki. A legnagyobb hiányt, 45 jí-ot, a tolnamegyei Paradicsompusztán észlelték. Igen jelentős többlet mutatkozott az Alföld déli és keleti szélén, ahol az eltérés nagyobb területeken 30-40 $-os volt, sőt több helyen a 60 - 80 ^-ot is elérte. A legnagyobb többletet, 106 ?£-ot, Gyulán /Békés vm/ mérték. 227
