Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)

Tartalomjegyzék

tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget а 40 évi átlag százalékában fejezi ki.

Az 1955/56-i tél /december 1 - február 29/ az ország területének nagyobb részén csapadékos volt. 1955. decemberében és 1956. január első felében enyhe és általában csapadékos időjárás uralkodott. Január végén erős lehűlés következett be és az ország legnagyobb részét hőtakaró borította. Februárban többizben voltak nagy havazások, s a

■ . ' *

hóréteg magassága nyugaton meghaladta a 40 cm-t is. Sok heiyen hófúvások is voltak. A hótakaró február végéig megmaradt és csak a hónap utolsó napjaiban volt esó. Az évszak csapadékmennyisége az ország nyugati részein 100 mm alatt maradt, sót Szombathely vidékén /Vas vm/ csak 40 mm volt. Kevés volt a csapadék az Alföld közepén is, azonban itt is 80

mm-nél több volt s nagy területen a 100 mm-t meghaladta. Csapadékosabb volt az ország

déli és északkeleti része, valamint az északi hegyvidék. Ezeken a területeken a 150 mm-t meghaladta a tél csapadékmennyisége, sót helyenkint 200 mm-nél is több esett. A legtöbb csapadékot, 223 mm-t, liszabecsen /Szabolcs-Szatmár vm/ észlelték.

A 40 évi átlaghoz képest a Dunántúl nyugati felében s az Alföldön kisebb föl- - ton maradt átlag alatt a csapadék. A csapadékhiány Vas megyében volt a legnagyobb, s

szélsőértékét, 65 jí-ot, Szombathelyen észlelték. Az ország többi részén általában 20-40 %

csapadéktöbblet mutatkozott, sőt a déli határvidéken és a Mátrában 60-80 £-ot is elért a bőség mértéke a a legnagyobb többlet, 90 JÉ, Gyöngyösön /Heves vm/ mutatkozott.

A tavasz /március, április, május/ általában átlagkörüli csapadékot hozott в csak kisebb vidékeken mutatkozott jelentősebb csapadékhiány. A februári hótakarő már március első napjaiban legnagyobb részben elolvadt, de újabb kisebb havazások következtében a magasabb hegyeken még a hónap végén is volt hó. Áprilisban csak északkeleten volt szárazság, amely itt májusban is folytatódott.Bár e hónap az ország többi részén inkább csapadékos volt s 22-én és 25-én nagy záporok, zivatarok is voltak. így az évszakban a legszárazabb terület az ország északkeleti része volt, ahol a csapadék összege az 50 mm-t sem érte el, s Mikőházán és Baskon /Borsod-Abauj-Zemplén vm/ csak 27 mm hullott. Az ország többi területén mindenütt meghaladta a 100 mm-t, s több kisebb folton 200 mm-nél is több esett. Igen csapadékos volt Pilis, Bakony és Mecsek vidéke. A legnagyobb csapadékot, 264 mm-t, a veszprémmegyei Borzaváron mérték.

A 40 évi átla«hoz viszonyítva csapadékhiány elsősorban északon jelentkezett,ahol

>

jelentős területen az 50 %-ot is meghaladta. 20-30 JÍ-oe hiány mutatkozott Börzsöny-hegységben, továbbá Komárom megyében és a Balaton vidékén. A legnagyobb hiány, 77 Felső- bereckin /Borsód-Abauj-Zemplén vm/ volt. A csapadéktöbblet kisebb mértékben jelentkezett, mint a hiány s általában 20-30 ?t-ot ért el, s a legnagyobb érték a május 22-i nagy felhőszakadás következtében Nádudvaron /Hajdu-Bihar vm/ 80 volt.

A nyár /junius, julius, augusztus/ csapadéka főleg az évszak első felében hűl-1 lőtt. Júniusban és julius első felében országszerte heves felhőszakadások voltak e ennek- 229 -