Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
megfelelően a csapadék eloszlása szeszélyesen alakult. Az évszak második fele,főleg az orpzág keleti felében már száraz volt, sőt helyenkint aszályos Jelleget öltött. A legtöbb csapadék nyugaton hullott, mert itt a Junius és augusztus is csapadékos volt. A nyugati részen nagy területen 300 mm-nél több volt a csapadékösszeg és Vas megye Jelentés részén a 400 mm-t is meghaladta. Gasztonyban /Vas vm/ 485 mm-t mértek. Ez itt, a legcsapadéko- eabb vidékünkön is, rendkívüli mennyiség és évszázadunkban ekkora nyári csapadék csak néhány esetben fordult elé. Felhőszakadások következtében igen csapadékos volt Békés megye területe is, ahol 250-350 mm volt az évszak csapadékösezege. 200 mm-en felül volt a csapadék Mátrában és Bükk vidékén, továbbá Dunántúl Jelentés területén. Az Alföld legnagyobb részén azonban csak 100 - 200 mm esett s több kisebb folton a 100 mm-t sem érte el az évszak csapadékmennyisége. A legkevesebb csapadékot, 66 mm-t, Tiszaföldváron /Szolnok vn/ mérték. Évszázadunkban ez egyike azon a vidéken megfigyelt legkisebb nyári csapadékmeny- nyiségeknek. A 40 évi átlaghoz viszonyítva a nyár csapadéka az ország egyes részein rendkívüli eltéréseket mutat a záporok és felhőszakadások következtében. A Dunántúlon, továbbá az Alföld délkeleti részén, valamint a Bükk-hegység vidékén és attól délre eső kisebb területen csapadéktöbblet mutatkozott, melynek mértéke 20-40, de több helyen 60-80 £-ot is eléri, sét Fejér megyében a 100 £-ot is meghaladja. Ezen a területen Nagyvenyimnél 112 jt- ot tesz ki a csapadéktöbblet. A csapadékhiány főleg a Duna-Tisza-közén, a Nyírség északi részén és Bodrogközben Jelentkezett. Ezeken a területeken a hiány általában 20-40 mig a legnagyobb értéket, 59 jfc-ot, Tiszaföldváron /Szolnok vb/ észlelték. Az ész /szeptember, október, november/ csaknem az egész országban száraz időjárást hozott. Szeptemberben a csapadék általában a 15 mm-t sem érte el, Debrecen és Nyíregyházától nyugatra eső területen pedig semmi csapadék sem hullott. A szárazság októberben is folytatódott,eltekintve a hónap elején és végén hullott kiemennyiségü csapadéktól. Novemberben többizben volt országos nagy esőzés, a hónap elején a hegyeken, 20-a táján pedig a síkságokon is volt átmenetileg kisebb hótakaró. Az ősz Így általában száraznak mutatkozott. A Tiszántúl nagyrészén és az Északi-Dombosvidéken 100 mm-en alul maradt a csapadékösszeg. A legkevesebb csapadék, 69 mm, Sáp-pusztán /Borsod-AbauJ-Zemplén vb/ hullott. A Dunántúlon Jelentékenyebb volt az évszak csapadékösezege és nagy területen meghaladta a 150 mm-t, sét több helyen a 200 mm-t is. Borzaváron /Veszprém vn/ 217 mm csapadékot észleltek. A 40 éves átlaghoz képest az évszak csapadékösszege úgyszólván az ország egész területén az átlag alatt maradt. Csapadéktöbblet a Dunántúl északi és keleti részén foltokban Jelentkezett és 10-20 jí-ot tett ki. A legnagyobb többlet, 39 Győrben /Gyér-Sop- ron vb/ mutatkozott. Az ország többi részén általában 20 - 30 ^-kal kevesebb esett az átlagnál. Különösen száraz volt a Sajó-Hernád vidéke, ahol helyenkint az átlagos csapadékmennyiségnek a fele sem hullott. Putnokon /Borsod-Abauj-Zemplén vn/ a csapadékhiány 53 £ volt. 230
