Vízrajzi Évkönyv 60., 1955 (Budapest, 1957)
Tartalomjegyzék
csapadék időbeli megoszlását világítja meg részletesebben. Ugyanannak a 20 állomásnak a& adatait közöljük, amelyeket ez előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1955-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: augusztus, julius és október voltak. Legszárazabb hónap május volt, de igen kevés csapadék hullott szeptemberben és márciusban is. A 6. táblázat a havi és évi csapadékösszegeket sorolja fel 711 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelóállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékméróállomásokat a talaj- vizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtórendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a 184 oldalon./ Az elózó évihez képest az anyagot 18 állomás adataival bővitettük, viszont a múlt évben közöltek közül 22 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk. A táblázatban még további 343 caapadékméró állomást sorolunk fel az egyes vízgyűjtők szerint csoportosítva. A csapadékmérő állomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma a közölt állomások közül sok helyen meghaladta a 100-at. A legtöbb esős nap /142/ Bácsalmáson /Báca-Kiskun vm/, a legkevesebb /75/ pedig Papkeszin /Veszprém ve/ és Sirokon /Heves vm/ fordult elő. A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt közölt rajza egy- ré"~t a csapadékmegoszlás jellegzeteeségelt szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlitást. Az előző Évkönyvben szereplő állomások adatait adjuk közre ebben a kötetben is. Az ábrákból kitűnik augusztus és julius ceapadékbósége, de ugyancsak sok csapadék hullott októberben is. Május és szeptember hónapok csapadékhiánya mindenütt mutatkozik. A rövid idő a_ 1 a t t hullott nagy csapadékok 8/ a alatti táblázatból a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást Csipkereki háláson /Vas vm/ észlelték, ahol 5 perc alatt 24,1 Щ csapadék esett és igy a zápor hevessége 803 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még julius 4-én Zaadányban /Békés vn/» ahol 5 perc alatt 563 liter/s.ha hevességgel 17,5 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 79,0 mm-t, augusztus 3-án Kunágotén /Békés vm/ észlelték, ahol a zápor hevessége 88 percen át 150 liter/s.ha volt, Rákéin /Somogy vm/ pedig augusztus 2-án 76,8 mm csapadékot mértek, ami 210 percen át 62 liter/s.ha hevességet jelent. A 8/b táblázatban a 24 óra alatt mért, 50 mm-nél nagyobb csapidékokat soroljuk 220 -
