Vízrajzi Évkönyv 60., 1955 (Budapest, 1957)
Tartalomjegyzék
fel. Január - márciusban ás májusban, továbbá novemberben és decemberben egyáltalában nem észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen augusztusban hullott 50 mm-en felüli csapadék. Nagykitérjedésü felhőszakadás volt Julius 9-én, valamint augusztus 8-án és 9-én, amikor a Dunántúl és az Északi-Dombosvidék nagyrésze kapott 50 - 100 mm-es csapadékot. Augusztus 9-én Somhegy-pusztán /Veszprém vn/ 116,5 mm, április 16-án Rápáshu- tán /Borsod-Abauj-Zemplén va/ 113,2 mm, augusztus 5-én Sátán /Borsod-Abauj-Zemplén vn/ 112,6 m, Julius 9-én Herenden /Veszprém vn/ 111,2 mm-t mértek. Az április 16-i, augusztus 9-i, szeptember 14-i és november 14-i nagy esőzések csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. Az 1954/55-i télen észlelt hóvastagságokat a 9.ábra tünteti fel 50 állomásra vonatkozóan. A tél folyamán Januárban, továbbá február végén és március első felében alakult ki hosszabb ideig tartó hótakaró, melynek vastagsága a síkságokon 10-20 cm, a hegyes vidékeken pedig 20-40 cm volt. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 66 cm-t, Szentgotthárdon /Vas vn/ március 8-án mérték. Legkorábban november 16-án Szombathelyen /Vas ve/, legkésőbben március 31-én Mátraházán /Nógrád vn/ észleltek havat. Április első és második dekádJában rövid időre 5-10 cm-ea hóxéteg alakult ki az ország nyugati, déli és délkeleti részén. b./ Hőmérséklet. Az 1955. év az átlagnál mintegy 0,5-1 fokkal hűvösebb volt. Az átlagkörüli hőmérsékletű Januárt enyhe február követte. A tavasz rendkívül hűvös volt és a nyári hónapok sem érték el az átlagot. Különösen az augueztus mutatott nagyobb negativ eltérést az átlaghoz viszonyítva. Az őszi hónapok, szeptember, október és november középhőmérsékleto felülmúlta a törzsértéket. Első téli hónapunk, a december, végig igen enyhe volt. A legerősebb lehűlést az év folyamán általában márciusban mérték -15, -20 C°-os értékekkel a csak az ország északkeleti részében Jelentkezett Januárban a -17, -23 C°-ig terjedő minimum. A legnagyobb felmelegedés 30 - 33 C°-ot ért el júliusban, néhány helyen azonban már júniusban. Január középhőmérséklete a déli területek kivételével az átlagnál 0,5 - 1,5 fokkal hidegebb volt. A havi középérték délen 0 C° körül volt, hazánk többi részén -1, -4C° között váltakozott. A havi legerősebb lehűlés 3-án, 6~án vagy 20-án, 21-én Jelentkezett délen -6, -10, nyugaton és az Alföldön -10, -16, keleten és északon -17, -23 C°-os értékekkel. A hőmérséklet csúcsértékét 13-a, 17-e vagy 30-a körül mérték, amikor a nappali felmelegedés nyugaton és délen elérte a 10, 13 C°-ct, másutt csak 6, 10 C°-ig terjedt. Fagyos nap /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ 20-30, téli nap /amidőn a hőmérséklet napi legmagasabb értéke íb 0 C° alatt maradt/ 10 - 15 fordult 221
