Vízrajzi Évkönyv 59., 1954 (Budapest, 1955)

Tartalomjegyzék

Hiányt nagyobb foltokon csak elszórtan találunk az országban s értéke azonban csak 10-20 #-ot tesz ki. Az ország nagy részén jelentős csapadéktöbblet mutatkozott, amely különösen Baja és Pécs környékén a 80-100 #-ot is elérte, sőt helyenkint meg is haladta. A legnagyobb többlet, 129 a baranyamegyei Bükkösdön mutatkozott, mig a legnagyobb hiányt, 24 #-ot, Tatán /Komárom vm/ észlelték.

Az ősz /szeptember, október, november/ általában csapadékban szegény volt. A .zá- porszerü esők csak ritkán fordultak elő, igy a csapadék eloszlása egyenletesebb volt. A legtöbb csapadék az ország nyugati részén hullott, ahol a 200 mm-t is meghaladta. Innen kelet felé a csapadék egyenletesen csökkent s a Duna-Tisza vonalánál még a 100 mm-t sem érte le, mig az ország keleti szegélyén 125- 175 mm esett. A legtöbb csapadékot, 284 mm-t, Szentgotthárdon /Vas vm/ észlelték, mig a legkevesebbet, 57 mm-t, sz újszeged! /Csongrád vm/ állomás jegyezte fel.

A 40 éves átlaghoz viszonyítva az ország legnagyobb részén csapadékhiány mutatkozott. Többlet a nyugati határvidéken, továbbá Dévaványa környékén, valamint az ország keleti szegélyén egy-két helyen található. Legnagyobb értékét, 54 s6-ot. a sopronmegyei Csapodon érte el. A csapadékhiány a Pécs-Putnok és Vásárosnamény-Baja vonal által határolt sávon a 40 #-ot is meghaladta s szélső értékét, 60 #-ot, pedig Újszegeden /Csongrád vm/ érte el.

Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti.

Minthogy a tavasz és a nyár ez évben általában csapadékos évszakok voltak, az öntözési félévben, amely nagyjában ezzel a két évszakkal esik egybe, az országnak csaknem az egész területén bőséges csapadék hullott. A legtöbb csapadékot a Dunántúl kapta, ahol a Mezőföld és az északi szegély kivételével mindenütt felülmúlta a 400 mm-t, sőt a nyugati határon és Kaposvár /Somogy vm/ vidékén 700 mm-nél is több esett. Ugyancsak bőséges csapadék hullott a Mátra és Bükk vidékén, valamint az ország északkeleti szögletében is, ahol a csapadék a 600 mm-t is meghaladta. Az ország legnagyobb részén 300-400 mm volt a csapadék összege s ennél szárazabb foltokat csak elszórtan találunk. A legnagyobb csapadékmennyiséget, 804 mm-t, Szentgotthárdon /Vas vm/ észlelték épugy, mint ahogy az előző évben is itt volt a legnagyobb csapadék. A legkevesebb esőt, 252 mm-t, Hortobágy-Mátán /Hajdu-Bihar vm/ mérték.

A 40 évi átlaghoz képest az öntözési félév csaknem az egész ország területén csapadékosnak mutatkozott. Csapadékhiányt csak elszórtan kisebb foltokon találunk és itt sem éri el a 20 #-ot. A legnagyobb eltérés Hajdúnánáson /Hajdu-Bihar vm/ 17 Jt volt. Ellenben az ország túlnyomó részén bőséges csapadék hullott, sőt egyes helyeken/ÍSzentgotthárd /Vas vm/, Kalocsa /Bács-Kiskun vm/, Turkeve /Szolnok vm/:/ ebben az évszázadban még nem is volt ilyen nagy az öntözési év csapadékmennyisége. A legnagyobb többlet, 84 Jt, ősiben /Veszprém vm/ mutatkozott.

219