Vízrajzi Évkönyv 59., 1954 (Budapest, 1955)
Tartalomjegyzék
A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 5. számú rajz a csapadék időbeli megoszlását világitja meg részletesebben. Ugyanannak a 20 állomásnak a*, adatait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1954-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: junius, julius és május voltak. Legszárazabb hónap február volt, amikor általában csupán 3-6 napon át hullott mérhető csapadék. Igen csapadékszegény volt október is. A 6.táblázat a havi és évi csapadékösszegeket sorolja fel 715 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a talajvizszinész- lelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a 186. oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot 75 állomás adataival bővitettük, viszont az eddigiek közül 20 állomás adatait nem közöljük a hiányos észlelések miatt. A csapadékmérő állomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma a közölt állomások közül több helyen meghaladta a 100-at A legtöbb esős nap /125/ Biharnagybajomban /Hajdu-Bihar vm/, a legkevesebb /68/ pedig Zsám- bokon /Pest vm/ fordult elő. A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást. Az előző Évkönyvben szereplő állomások adatait adjuk közre ebben a kötetben is. Az ábrákból kitűnik junius és julius nagymértékű csapadékbősége, de ugyancsak sok csapadék hullott májusban is.Február és az őszi hónapok csapadékhiánya mindenütt mutatkozik. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 8/a. alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást juliue 7-én Nógrádon /Nógrád vm / észlelték, ahol 5 perc alatt 14'4 mm csapadék esett és igy a zápor hevessége 480 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még szeptember 17-én Budapesten /Meteorológiai Intézet/,ahol 1 percen át 433 liter/s.ha hevességgel 2*6 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 87*2 mm-t, junius 2-án Tarpán /Szabolcs-Szatmár vm/ észlelték, ahol a zápor hevessége 240 percen át 60 liter/s.ha volt, Marcaltőn /Veszprém vm/ pedig julius 9-én 86'0 mm csapadékot mértek, ami 210 percen át 68 liter/s.ha hevességet jelent. A 8/b. táblázatban a 24 óra alatt mért, 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Január-márciusban és októberben egyáltalában nem észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás- 220 -
