Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
középhőmérsékletet alakított ki,ami országszerte fél-másfél fokos hiányt jelent a törzsértékekhez képest.A havi legmagasabb hőmérséklet 25-én lépett fel,amikor 29-33 C°-ot mértek országszerte. A havi legalacsonyabb hőmérséklet mindenütt 9-e és 12-e között fordult elő, amikor a lehűlés legnagyobb értéke igen sok helyen 2 m magasságban is túllépte a 0 C°-ot, a talaj mentén szinte mindenütt volt -2, -4 C°-ig terjedő későtavaszi fagy. A fagyos napok száma 1-2 volt, az ország legnagyobb részén azonban már 7-10 nyári napot és egy-egy hőségnapot /amikor a hőmérséklet a legnagyobb felmelegedések idején a 30 C° fölé emelkedett/ is észleltek. Júniusban hőmérséklet szempontjából is a szokottnál erősebben jelentekezett a nyári monszun. A hónap első napjai hűvösek voltak és a hőmérséklet csak lassan emelkedett az átlagos fölé. A 19-21 C°-os havi középértékek országszerte fél-másfél fokos hőtöbbletet mutattak ugyan, azonban a 22-e és 25-e között jelentkező legnagyobb felmelegedések értéke /29-32 C0/ alig múlták felül a májusi értékeket. 15-23 nyári nap fordult e- lő és legfeljebb 4-5 hőségnap. A szerény hőtöbblet a mérsékelt 15 C° körüli átlagos éjszakai lehűléseknek köszönhető, a legerősebb lehűlések is csak 5-10 C°-osak voltak a hónap első napjain. Julius az átlagosnál szintén, valamivel melegebb volt, csupán a harmadik pentád volt a szokottnál hűvösebb. A 20-24 C° közötti havi középértékek 1-2 fokkal felülmúlták a sokévi törzsértékeket. A 18-án vagy 27-én jelentkező legnagyobb nappali felmelegedések a 32-34 C°-ot nem haladták meg, tehát forró nap nem fordult elő, bár a nyári napok /25- 30/ és a hőségnapok száma /6-14/ jóval átlagon felüli volt.Az éjszakai lehűlések szintén mérsékeltek voltak, a 15-e körül fellépő havi minimumok értéke mindössze 10-14 C° volt. Augusztus első fele és utolsó pár napja az ország egész területén az évszakhoz képest hűvös volt. A 18-21 C° közötti havi középértékek nyugaton általában 1 fokkal, keleten másfél fokkal a sokévi átlag alatt maradtak. A legnagyobb felmelegedés 21-én /Tiszántúlon 22-én/ mindössze 30-33 C°-ot ért el,tehát forró nap ebben a hónapban sem volt. A nyári napok /15-23/ és a hőségnapok száma /l-б/ szintén kevesebb volt az átlagosnál. A legerősebb éjszakai lehűlések 8-a vagy 30-a táján 7-11 C° között, az átlagosnak megfelelő értékekkel jelentkeztek. Szeptemberben majdnem állandóan az évszakhoz képest kissé meleg volt az idő. A léghőmérséklet 16-18 C° közötti középértékei az ország nagy részén másfél-két fokkal, é- szakkeleten 1 fokkal felülmúlták a sokéves törzsértékeket. A 28-31 C° között jelentkező legnagyobb havi felmelegedést csaknem mindenütt 3-án /néhol 25-én/ észlelték. Nyári nap általában 8-18, hőségnap legfeljebb 1-3 fordult elő. A legalacsonyabb lehűlés igen sok » helyen megközelítette a fagypontot, sőt néhány helyen /8-án vagy 15-én/ a talaj mentén már 1-2 C°-os fagyot is észleltek. Október néhány nap kivételével szintén állandóan melegebb volt az átlagosnál. A 11-14 C°-os havi középértékek az ország nagy részén 2-3 fokkal,északkeleten 1 fokkal fe223
