Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
lülmulták a törzsértékeket. Legmelegebb volt 16-a és 18-a között, 25-28 C°-os havi maximummal. Sok helyen volt még 6-8 nyári nap,Dunántúlon csak 1-4. A havi minimum értéke általában +1, -4 C° között volt. Az ország közepén és délen a 2 m-ез magasságban még nem volt fagy /a fagyos napok száma másutt 2-7 volt/, -5, -7 C°-os talajmenti fagy azonban mindenütt fellépett, legerősebben északon és keleten. November majdnem állandóan hűvösebb volt a szokottnál. A hőmérséklet általában 2-5 C° közötti havi középértéke fél-másfél fokkal a sokéves törzsérték alatt maradt mindenütt. A havi maximum keleten 3-án, általában azonban 30-án jelentekezett 12-15 C°-os értékkel, a havi minimum pedig mindenütt 26-a és 29-e között -7, -13 C°-os fagyokkal. A fagyos napok száma 10-18, az átlagosnál valamivel több volt. Néhol már egy-egy téli nap is fellépett. December első fele még aránylag enyhe, de második fele szokatlanul hideg volt. A havi középhőmérséklet +1 és -2 C° közötti értékei nyugaton l'O - 1*5 fokkal,Tiszántúlon 1*5 - 2*5 fokkal a törzsértékek alatt maradtak. A havi maximumok a hőnap első napjain álltak be általában 10-16 C°-kal, északkeleten csak 6-10 C°-kal. A legnagyobb hidegek a hónap második felében jelentkeztek, Dunántúlon -10, -13, az Alföldön -12, -15, Tiszántúlon -15, -19, sőt a talaj mentén néhol -20, -25 C°-kal. Az évek óta példátlanul erős hideg idő 20-27 fagyos napot és 6-14 téli napot eredményezett. A talajfagy a hó vé- * * gén északkeleten 50 cm, az Alföld többi részén 30 - 40 cm, Dunántúlon 10-20 cm mélységig hatolt. A 10./ alatti rajz 6 állomás ötnapos és havi középhőmé r- s ékletét szemlélteti, összehasonlitásul a 30 éves átlagokat is felraktuk. Ugyanazoknak az állomásoknak az adatait közöljük ebben a kötetben is, mint az előző Évkönyvben. Az ábrából leolvasható, hogy március, május, augusztus, de különösen november és december hűvösebb volt az átlagnál. A többi hónapokban hőtöbblet mutatkozik, amely az ország keleti felében januárban, mig nyugati felében októberben mutat nagyobb eltérést. A 11./ alatt közölt táblázatban az ötnapos hőösszegeket közöljük a hőmérsékletalakulás jobb áttekinthetősége céljából.Az adatokat összehasonlítottuk az 50 éves /1901-50/ közepes, maximális és minimális pentádhőösszegekkel Mosonmagyaróvár, Keszthely, Pécs, Budapest, Kecskemét, Kalocsa, Szeged, Eger, Turkeve és Debrecen állomásokra vonatkozóan. A 12./ alatti rajzon az előző pontban szereplő állomások havi hőösz szegeit ábrázoljuk, összehasonlítva az 1901/50 év átlagával és szélső értékeivel. 13./ alatti rajzokon a tala j hőmére éklet alakulását szemléltetjük Budapest, Sopronhorpács /Győr-Sopron/, Martonvásár /Fejér vm/, Homokszentgyörgy /Somogy vn/, Kompolt /Heves vn/, Kecskemét /Bács-Kiskun vn/, Kisvárda /Szabolcs-Szatmár vm/ 224
