Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)
Lillafüreden /:Borsod vm:/ mérték, mig a legkevesebb eső a Hamvas! szivattyútelepnél /:Békés vm:/ esettr 238 mm. A Dunántúl nyugati felének legnagyobb részén 500 mm-nél több eső hullott s a Bakony vidékén és a délnyugati határnál 600 mm-nél is több esett. Zalatárnokon /:Zala vm:/ 653 mm-t mértek. Északra és keletre haladva a csapadék csökken s a Duna mentén több folton a 300 mm-t sem érte el. Nagytétény /:Pest vm:/ mindössze 255 mm-t jelentett. Az' Északi Dombosvidéken a Mátrában egy kisebb,a Bükk-hegységben és attől északra egy nagyobb folton esett 500 mm-t meghaladd eső, utóbbi hegyvidéken egy kis folt 600 mm-nél is több csapadékot kapott.Lillafüred /:Moson vm:/ 672 mm-es csapadéka országos csúcsérték is.A nyugati és keleti vidékeken, valamint a Bükk-hegység déli lejtőjén 400 mm alatt maradt a csapadék. Legkevesebb esett Vámosmikolán /:Hógrád vm:/, 312 mm. Az Alföld jóval szárazabb volt, mint a másik két országrész. 400 mm-t meghaladó csapadék csak Kiskunhalas vidékén és a keleti határszélen esett, Tiszabecsnél /:Szatnár vm:/ 450 mm-t mértek. Az országrész legnagyobb részét a 300-400 mm-es csapadéköv foglalja el, de a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is nagy területen 300 mm alatt maradt a csapadék. Néhány elszórt kis folton 250 mm-nél is kevesebb csapadék esett. A Hamvasi szivattyútelepnél /:Békés vm:/ észlelt 238 mm csapadékösszeg a legalacsonyabb érték az egész országban. A 30 évi átlaghoz viszonyítva az ország területének több mint felén csapadéktöbblet mutatkozott. A Dunántúl legnagyobb részén és az Északi Dombosvidéken a 20 ^-ot,illetve helyenkint a 40 %-ot is meghaladja a pozitiv eltérés. Borsodnádasd /:Borsod vm:/ 64 $-os többlete országos csúcsérték. Hiány a Sárrét vidékén, továbbá az Alföld déli részén és a Tiszántúlon nagy területen mutatkozott.Legnagyobb volt a negativ eltérés Gacaályon /:Szatmár vm:/, 50 A Dunántúl nagyobb része átlagot meghaladó esőt kapott s a pozitiv eltérés több mint egy- harmadán meghaladja a 20 $-ot, több kisebb-nagyobb folton a többlet 40 ?6-nál is nagyobb. A legnagyobb többletet, 57 $-ot, Mórnál /:Fejér vm:/ észlelték. Hiány mutatkozott a nyugati és északi határszélen több kisebb folton, a keleti megyékben pedig nagy területeken maradt a törzsértékek a- latt a csapadék. A negativ eltérés csak a Mecsek északi részén haladja meg a 20 %-ot s Felsőmihd- szent /:Baranya vm:/ 29 $-os hiánya jelenti a mélypontot. Az Északi Dombosvidék nagyobb részén szintén csapadéktöbblet volt. A pozitiv eltérés a Mátra- és a Bükk-hegység vidékén 40 $-nál is nagyobb s utóbbi hegyvidéken a 60 $-ot is meghaladja. Borsodnádasd /:Bor3od vm:/ 64 $~оз többlete országos csúcsérték. Hiány főleg a Börzsöny és a Her- nád vidékén mutatkozott. Legnagyobb a negativ eltérés Királyréten /:Nógrád vm:/ és Tebe őrháznál /:Borsod vm:/ mindkét helyen 15 $-os értékkel. Az Alföld nagyobb részén a törzsértékek alatt maradt a csapadék. A Duna-Tisza közének több mint felén többlet mutatkozott, a Tiszántúlnak azonban csak kis része kapott átlagot meghaladó csapadékot. A többlet a 20 $-ot csak néhány kisebb folton haladja meg s 40 $-nál nagyobb többlet csak Tiszafürednél mutatkozott, ahol a pozitiv eltérés 45 $-ot tesz ki. A hiány néhány kisebb folton meghaladja a 20 $-ot, az északkeleti szögletben pedig a 40 $-ot is. Itt van az országos mélypont, Gacsálynál /-.Szatmár vm:/, ahol a negativ eltérés eléri az 50 ?6-ot. A napi csapadékadatokat ábrázoló 5. sz. rajz a csapadék időbeli eloszlását világitja meg részletesebben. Ugyanannak a 20 állomásnak az adatait közöljük, melyeket az előző kötetben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait a Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1948-ban a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében julius, junius és január voltak. Legszárazabb hónap március volt. De igen kevés csapadék hullott szeptemberben és novemberben is.- 130 -
