Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)
A 6./ táblázat а озар a d é к m é г ő állomások__havi éa évi csapad ákmennyia ágé it sorolja fvl 474 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az előző évihez képest az anyagút 93 állomás adataival bővitettük, viszont 13 állomás adata az észlelés szünetelése miatt nem szerepel, 3 állomás pedig megszűnt. A csapadékmérő állomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma csak kevés helyen haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /:115:/ Kő- szeg-Stájerházaknál /:Sopron vm:/, a legkevesebb pedig /:63:/ Köröstarcsánál /:Békés vm:/ volt. A havi csapadékmennyiségek 7. alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti»másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel valő összehasonlítást. Az előbbi Évkönyvben szereplő állomások adatait adjuk közre ebben a kötetben is. Junius és júliusban több helyen, mig januárban mindenütt elérte, illetve meghaladta a csapadék a törzsértékeket. Márciusban az átlagnál sokkal kevesebb csapadékot jelentettek több helyről. Kevés csapadék hullott decemberben és májusban is. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 8/a alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást julius 5-én Jákon /:Vaa vm:/ észlelték, ahol 15 perc alatt 47*1 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 524 lit/mp.ha volt.Igen heves esőzést észleltek még julius 11-én Sopronhorpácson /:Sopron vm:/ 5 percen át 453 lit/mp.ha hevességgel, ahol 13*6 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 76*0 mm-t, szeptember 7-én Keszeg /:Nógrád vm:/ jelentette, ahol a zápor hevessége 120 percen át 107 lit/mp.ha volt. A 8/b táblázatban a 24 óra alatt mért -50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Februártól áprilisig, valamint októberben és decemberben egyáltalában nem észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Januárban, májusban és augusztusban csak 1-1 napon néhány helyen haladta meg a legnagyobb csapadék mennyisége az 50 mm-t. A legtöbb 50 mm-en felüli csapadékot júliusban és júniusban mérték. Nagyki- terjedésü felhőszakadás volt julius 6-án, amely főleg Somogy, Veszprém és Zala vármegyékre terjedt ki. Véséről /rSomogy vm:/ 103*6 mm-t»Bakonybélről /:Veszprém vm:/ 84-5 mm-t jelentettek.Nagy zápor volt még julius 16-án Borsod, Heves és Zemplén megyék területén. Lillafüred /:Borsod vm:/ 94*2 mm-es csapadéka jelentette ennek a zápornak a maximumát. Január 8-án, junius 7-én, julius 6-án és julius 16-án észlelt esőzések mennyiségükkel és kiterjedésükkel tűntek ki, ezért ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. Az 1947/48 év telén észlelt hővastagságokat a 9. ábra tünteti fel 31 állomásra vonatkozóan. Az előző Évkönyvben közölt állomások észlelési adatait adjuk közre ebben a kötetben is. Csapadék hó alakjában leginkább decemberben és februárban hullott, de több helyen már októberben is észleltek havat. Általában a tél folyamán kevés hó volt. Az Alföldön és a Felvidéken 10-15 cm, a Dunántúlon 20-30 cm vastag hótakaró keletkezett. A legnagyobb hóvastagságot, 36 cm-t, február 23-án Mosonmagyaróváron /:Moson vm:/ mérték. Összefüggő hótakaró az Alföldön egyáltalában nem, a Dunántúlon és Felvidéken pedig csak február második felében alakult ki. Legkorábban október 27-én Pécsváradon /^aranya vm:/ mig legkésőbben ugyanitt, március 19-én észleltek havat. b./ Hőmérséklet. Az 1948.év az átlagnál melegebb volt. Az átlagos hőmérsékletű február mellett januárban, áprilisban, májusban, augusztusban és szeptemberben jelentékenyen, mig márciusban és októberben kevéssel haladta meg a középhőmérséklet a törzsértékeket.Ezzel szemben júniusban, júliusban és novemberben 1-2 fokkal, mig decemberben 3-5 fokkal maradt a középhőmérséklet az átlag alatt. A legnagyobb hőtöbblet januárban volt 4-6 fokos értékkel, de számottevő pozitív eltérés mutatkozott áprilisban és májusban is. 131
