Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)

láanál láp ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények matatnak rá legjobban a mederváltozásokra.A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vízmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó.

A fontosabb mércékre vonatkozó adatközlést a vízhozamkorbék és a legutóbbi évek vizhozam- méréal adatainak közreadása teszi teljessé. Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad. Alsó szakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó viznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra esnek.A tetőzésnél kapott mérési e- redményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthetünk,azt teljes vonallal huzzuk ki.A görbének azt a részét amelyre csak a 1égebbi időkből vannak használható adatok, .szaggatott vonallal, azt a részét pedig,ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési e- redményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /:visszaduzzasztás, leszívás:/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vizmennyíség. Ilyen a helyzet pl. Csongrádon, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne,s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vízhozamgörbéje tartozik. A vizhozam itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbe- sereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor.

Itt jegyezzük meg, hogy a háború végén felrobbantott budapesti dunai hidak roncsainak duzzasztása oly nagy mértékű volt, hogy a budapesti, szentendrei, váci és a nagymarosi mércén észlelt vizállásada- tokat 1945-ben és 1946-ban végzett mérések alapján szerkesztett grafikonok segítségével redukálnunk kellett. /:Lásd dr.Bogárdi János: A budapesti dunahidak roncsainak vizszinduzzasztása c. tanulmányát a Vízügyi Közlemények 1946 évi kötetében:/ Évkönyvünkben a ténylegesen leolvasott értékek mellett /:Lásd a 72. oldalon:/, a fentiek szerint redukált adatokat is közöljük, amelyek már az előző évi adatokkal összevethetők. Az említett mércéknél a fentiekre megfelelő megjegyzés figyelmeztet.

5« Vizállásgörbék. A fejezetben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg,vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a főfolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva.

6. Külön tábla ad áttekintést a tél jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága

й

is leolvasható.

7. A hajózási' viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai gázlók rajzban ábrázolt mélységi a- datai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a dunai hajózás általában igazodik /:Bécs, Gönyü, Budapest és Mohács:/. Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi, a gönyü-budapesti, valamint a Budapest alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gáz- lómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát.

8. Az 1947/48 évi felsótiszai árviz idején vízzel borított termőterületekről közlünk térképet* és kimutatást. A térképet és az adatokat a Nyíregyházi Vizgazdálkodási Körzet Mátészalkai Szakaszmérnöksége bocsátotta rendelkezésünkre. A közölt értékek csak megközelítőleg tájékoztatnak a vízzel borított területek nagyságáról, a kárpátukrajnai elöntések kiterjedése pedig teljesen ismeretlen.- 9 -