Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)
9. A vízmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körűimé nyeiről, másrészt adatainkkal lehetővé kívánjuk tenni a vízhozam közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszini sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszin esését, vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáié adatok a következők: V к Vf Vf <1 i S S’ ra F mk = $ ®o Q Qo = középsebesség, = a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszini sebesség, * a szelvény középsebeoségének és a legnagyobb felszini sebességnek hányadosa /:felszini sebességből való vizhozammeghatározásokhoz:/, « a vizgyüjtóterület кп-éről lefolyó vizmennyiség liter/mp-ben, vagyis a fajlagos vízhozam /:a vizgyüjtóterület alapján történő vizhozammeghatározásokhoz:/, « vizszinesés cn/km. Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézségén kívül a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk. m viztükörszélesség- keresztszelvényterület a keresztszelvény alak= középmélyeég jának jellemzésére, = a legnagyobb mélység = a fenékig menő mérésekből számított vízhozam = felszini sebességből számított vízhozam, az előző két mennyiség hányadosa, amely főképen árviznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavítására alkalmas. 10. A talajvizazinmegfigyelések anyaga a víztani év szerint, vizgyüjtőterületenkint van csoportosítva. A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a havi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik,a lehetőség szerint az 5 és 10 éves átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A felszini vizek vizsziningadozásai által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban az.összefüggések érzékeltetése végett, a közölt vizfolyás nevét és az attól való távolságát is feltüntettük. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt áttekintő térkép tájékoztatsz adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes mutató könnyíti meg. A talajvizsziningadozások többéves grafikonjait 1941-ig bezárólag az 1940.évi Évkönyv l.sz.mellékletében közöltük. Időjárási rész. 1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2.-4. alatt az év, az egyes évszakok ás az öntözési félév csapadékmegoszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/30. évi átlagokkal valé összehasonlitás. 5. A csapadék járásáról 20 állomás napi csapadékmennyiségeinek rajza ad képet. Minthogy a háborús események folytán megritkult csapadékmérőhálózat még nem épült teljesen újjá, nem térhettünk vissza teljes mértékben azokra az állomásokra, amelyeknek adatait a háború előtti vonatkozású Évkönyvekben közöltük. Az 1 mm-nél kisebb csapadékokat pont jelöli, a csapadéknyomokat a rajzban nem ábrázoltuk. 10 -
