Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)

KM ■» közepest kis viz .Valamely hosszabb időszak kisvizeinek számtani közepe. Megadja,hogy átlag milyen szinten helyezkednek el a kisvizek.Pl.1931/40 évi KKV:a megjelölt tiz esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke. /:Egyas hónapokra is számítható, pl.1931/40 szeptember havi KKV: tiz egymásután! év szeptemberi KV-einek középértéke.:/

KÖV = középvizállás.Valamely vizállásészlelási sorozat tagjainak számtani közepe. Pl.1946.évi KÖV; az 1946. évi 365 reggeli leolvasás középértéke.

NV = nagyviz.Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vízállás,pl.1946.májusi NV.

ЕЖ = közepes nagyviz. Értelmezése olyan,mint a közepes kisvizé,pl.1931/40 évi KM:a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke.

LM = legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vizé.

ÄTV •= átlagos viz. Az a mérceleolvasás, amelyet valamely évben vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás, mint ahányszor nem éri el. /:182*5 napos, vagyis az 50 ^-os tartósságu vízállás.:/

Mind a EV-nél és a LKV-riél, mind a NV-nél és a LM-nél megkülönböztetjük a jeges és jégnélküli

vízre vonatkozó leolvasásokat, mert a jég a rendes vizlefolyási viszonyokat megzavarja és igy a szélsőséges jeges vízállások nem jelentik egyúttal a legkisebb, ill. legnagyobb vízszállítást. A jéggel befolyásolt vízállást vonalkeret jelzi. Pl. j LM j: a legmagasabb jeges árviz szintje. /: Jeges vízről beszélünk akkor is,ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan,de a vízállást, valamely lejjebb,vagy feljebb keletkezett jégdugó vagy torlasz befolyásolta.:/

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű gyakorlati érték nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl.Budapestnél 1 LMl-ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen viz állás nem fordulhat előiDunaremeténél pedig LM-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük,mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888.1.1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /:40 cm:/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne.

Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék h0"-pontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes "0"-pontokra vonatkoznak.A régebbi változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi Évkönyvünk 69-72. oldalán táblázatban foglaltuk össze.

Legújabban az 1943.és 1946.év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946 évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást.

Vízgazdálkodási tervezéseiméi szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 3.fejezetben közölt gyakorisági és tartósaági adatok válaszolnak. Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy összehasonlításokra alkalmas évtized átlagára is meghatároztuk s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk.Egyes mércéknél kellő számú adat hiányában 10 évnél rövidebb időszakra vonatkoznak az átlagok. Az egyes hónapokra vonatkozó tízéves átlagokat helyszűke miatt nem közöljük, a tárgyév vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk. Évkönyvünk több egymásutáni kötetének fel- használásával bárki egyszerűen kiszámíthatja, hogy az évnek bizonyos részében, - pl.az öntözési időszakban vagy az őszi hajózási nehézségek idején, - hosszabb idők átlagában is mennyi időn át számíthat bizonyos vízállásokra. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet.

A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 cm-es vizállásközökkel dolgozunk, de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat.

A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát,továbbá azt, hogy melyik vizái- 8 I