Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)
A Tiaza A Tisza 1947.évi vizjárását is átlag alatti vizállások jellemzik. Igazolják ezt az alábbi táblázatban közölt mércék 1947.évi, és az 1934/43. ill. az 1937/46. évtizedre számított középvizállásai. Az a- datok összehasonlításából kitűnik, hogy a középviz szintje a Szolnok feletti szakaszon 20-80, a Szolnok alatti szakaszon 100-150 cm-rel az átlag alatt maradt. A Tisza 1947.évi vízjárásának legnevezetesebb jelensége a Felső-Tiszán, a Vásárosnamény fölötti szakaszon december utolsó napjain bekövetkezett, minden eddigit meghaladó árviz, amelynek sajnálatos következménye, a tivadari gátszakadás, az alsóbb szakaszon való ellapulása már az 1948.év krónikájába tartozik. Ha a tivadari gátszakadás nem következik be, az ár- vizszint ezen a szakaszon 20-120 cm-rel meghaladta volna az eddig észlelt legnagyobb vízállásokat. A Vásárosnamény alatti szakaszon az évi legnagyobb vizállások tavasszal jelentkeztek és 75-78 #-ot értek el. Az év legkisebb vízállásait október második felében észlelték, 20-30 cm-re megközelítették az eddig észlelt legkisebb vízállásokat. A múlt év decemberéből átnyúló apadás tovább tart, amely kisebb árhullámtól eltekintve egész január hónapban 4-8 $>-oe vízállásokat eredményezett.A február első felében a tovább apadó jellegű vizszint, a hónap második felében áradásnak indult, amely 35-45 j£-os vízállásokat ért el. Ezt követő kismértékű a- padás után újabb rohamos áradás kezdődött, amely a tokaj-szolnoki szakaszon az év legmagasabb vízállásait eredményezte 75-78 $-os vízállással. Márciusban további kisebb áradások és apadások egymást követték 1-2 m-es vizállásingadozással.Ezek a változások a Tiszafüred alatti szakaszon már annyira csillapítottak voltak, hogy a vizszin egy hónapon át, április második harmadáig, általában 70-75 #-os vizállások között mozgott. Április második felében az elnyúló tetőzés Jcörüli vízállásokat nagyobbmértékü apadás váltotta fel, amely a hónap végén,illetve május elején 15-25 #-os vízállásokat eredményezett.Ezt követő kisebb árhullám után a folyó továbbra is apadó jellegű és kisebb árhullámoktól eltekintve, ill. szeptember elején egy nagyobb árhullámmal megszakítva, október végéig tart, amikor is az év legkisebb vízállásaiban érte el mélypontját, mintegy 3 JÍ-os vízállásokkal. Ezt követő lassú áradás után november második felében rohamos áradás indult meg, amely 55-65 #-os vízállásokkal érte el csúcspontját. Ezt kisebb apadás után december elejéig további két árhullám követte, azonban ezek sem emelték a vizszintet az első árhullám fölé. Ezt követő és december közepén 15-20 #-os vizállásu mélypontját elért apadás után a decembervégi havazás és gyors olvadás következtében erős áradás indult meg, amely a Vásárosnamény fölötti részen Szilveszter éjtszaká- ján az emlékezetes tivadari gátszakadáshoz vezetett.Ezen a szakaszon ekkor keletkeztek nemcsak az év legnagyobb vízállásai, hanem gátszakadás nélkül az eddigit meghaladó vizszint állott volna elő. Ennek az á- radásnak Vásárosnamény alatti szakaszon történő tetőzése már a következő évbe nyúlik át. A mérceállomás Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1947 1937/46 1947 1937/46 1876/1946 1947 1937/46 1876/1946 neve c e n t i m éter b e n 573 65 Ox Tiszabecs-22 (-6) 421 535 /1933/-130-122-122 /1946/ Vásárosnamény-9 19-t883 923x 805 900 /1888/-172-198-224 /1923/ Tokaj 62 147 640 818 872 /1888/-155-184-184 /1946/ Szolnok 34 164-t633 880 894 /1932/-214-247-247 /1946/ Csongráa-29 135 594 890 929 /1919/-306-338-338 /1946/ Szeged 48 197 607 855 923 /1932/-202-245-245 /1946/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vizállást jelentenek. A +-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1937/46 évi közép nem volt számítható. Az x-szel jelölt vizállások a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelentik.- 13 -
