Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)

A Tiszán a mult év december végén keletkezett álló .jégtakaró januárban tovább erősödött és a február közepén meginduló áradásig tartott. A Vásárosnamény feletti szakaszon február végén, mig lejjebb március elején indult meg a zajlás. Rövid zajlás után a folyóról hamarosan eltűnt a jég. Az év végén karácsony előtt néhány napos zajlás indult meg, amely azonban a hónap végén a rohamos áradás következtében megszűnt.

A Duna és Tisza mellékfolyói.

1947-ben az aszályos időjárásnak megfelelően a mellékfolyók évi középvizállása is néhány deciméterrel alacsonyabb volt az előző 10 év átlagánál. Az évi legkisebb vízállások mindenütt megközelítették az eddig észlelt legkisebb vízállásokat, sőt egy-két helyen,többek között a Kaposbn,Dráván ée a Hernádon, azoknál is kisebbek voltak.A legnagyobb vízállások egy-két méterrel alatta maradtak az eddig észlelt legmagasabb vizszintnek. Kivételt képez a Kapos.amelyen március első felében egy eddigit meghaladó magas árhullám vonult le. A többi mellékfolyó kevésszámú nagyobb árhulláma is időben megegyezik a Duna, illetve Tisza áradásaival. Jeges árviz mind a Duna, mind a Tisza vízgyűjtőjében a legtöbb mellékfolyón i^olt februárban, illetve márciusban.

A nagyobb mellékfolyók néhány mérceállomásának jellemző vízállásait az alábbi táblázatba foglaltuk össze:

A folyó

A mérceállomás

Középvizállás

Legnagyobb vízállás

Legkisebb vizállás

1947

1937/46

1947

eddig ismert

1947

eddig ismert

c e

n

t

L m é t e

r

ъ

3 n

Rába

Körmend

35

45+

450

490 /1925/-21-26 /1946/

Kapos

Kurd

56

76

477

475 /1940/-7-4 /1946/

Dráva

Barcs

136

201+

411

652 /1876/

И

[ 16[/1943/

Szamos

Csenger

17

32

492

743 /1888/-75-96 /1946/

Sajó

Bánréve

46

88+

300

406 /1939/-2

1-37[/1908/

Hernád

Hidasnémeti

5

43+

280

1 3481/1940/-42-42 /1898/

Kettős-Körös

Békés

90

131

618 1

862 /1919/-75-134 /1946/

Maros

Makó

54

65+

389

580 /1932/-31-78 /1905/

Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vizállást jelentenek.

A f-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1937/46 évi közép nem volt számítható.

A mellékfolyókon az előző év decemberében keletkezett jégtakaró továbbra is megvolt, és csak február végén, illetve március elején szakadozott fel. A mellékfolyókról a jég február végén, illetve március elején tűnt el. Az év végén december második felében néhány helyen zajlás indult .meg, amely azonban a hő végére megszűnt.

A Balaton.

A Balaton középvizállása 1947-ben a siófoki vízmércén mérve 112 cm volt, У cm-rel magasabb,mint az 1910-től 1934-ig terjedő 25 év 103 cm-es átlaga. Az év legmagasabb vízállása 155 cm, a legkisebb pedig 67 cm volt a 25 éves időszakban észlelt 157 és -36 cm-es szélsőségekkel szemben.A Balatonnak ez a szokatlan magas vízállása a Sió balatoni zsilipjének építésével van összefüggésben.

Az előző év decemberében keletkezett jégtakaró egészen március közepéig megmaradt. A jégpáncél március közepén kezdett felszakadozni és néhány napos zajlás után teljesen eltűnt. Az év végén, december második felében megindult zajlás a hónap végére megszűnt.

14 -