Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)
В./ ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK. I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következők: 7izjárási rész. A vízjárás! rész 9 fejezetben foglalja össze az év felszíni- és talajvizviszonyaira, a megelőző tél jégviszonyaira, továbbá a Duna gázlóira vónatkozó adatokat. 1.. Bevezetésül mindenekelőtt a tárgyév viz.iárási viszonyainak rövid összefoglaló jellemzését közöljük. 2.. A vizmércehálózatról a viziaérceállomások vízrendszerek szerinti jegyzéke tájékoztat.A kimutatásban a naponkinti táviratozó vizmérceállomásokat nevük aláhúzásával jelöltük meg. Az észlelőállomások hálózatának térképét és betűrendes mutatónát az Évkönyv végén közöljük. j3-4. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 3.fejezetben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /:összesen 44 vízmércéről г/részletes adatfeldolgozást nyújtunk,mig a 4.fejezetben a többi, kevésbbé jelentős vizmérce észlelési anyagát részletes feldolgozás nélkül tesz- szük közzé. Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után.A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok így a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye, hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására.Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vízállásadatok két fejezetben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden vizmérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk,ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vizmérce észlelési adatait. A kihagyott mércékre vonatkozó feljegyzések kézirata az Országos Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll. Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze.A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük.A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi-Lánchid tengelyére vonatkoztatva is megadjux.A tiszai vízmércék az 1929/31.évi felvétel alapján készült "A Tisza hély- szinrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék "O"-pontjának magassága általában az egységes»országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik. Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges, hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet. Jelöléseink a következők:- 5 -
