Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)

/Orsz/

az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja:/}

/V.O./ a Vízrajzi Osztály szintezése /:alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki:/; /F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a volt bécsi cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság.

A napi vizállásadatok április 1. és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai,egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők feljegyzéseit általában javitás nélkül közöljük. Ott, ahol az észlelés valamilyen okból szünetelt és a hiányokat a szomszédos mércék adatai alapján ki lehetett tölteni, a közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzása /: -26 :/, az évi legnagyobb vízállást a szám három oldalról való körülkeritése /:I45I:/ emeli ki

A naponkint! mérceleolvasások közül azokat, amelyek jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli. /:Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két,illetve egy csillag jelöli az álló jeget,illetőleg a jégzajlást.:/ Az adatok bekeretezésével feltűnően kivánjuk jelezni,hogy használatuknál a jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.

A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások, /•.Legkisebb, közepes és legnagyobb vizállás. :/

A folyó vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /:legkiaebb és legnagyobb vizállás:/,továbbá egy többéves periodus, lehetőleg egy átlagos vízjárása évtized havi és évi jellemző vízállásait. A mederváltozások miatt hosszabb időszak viz- állásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be, hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizmennyiséggörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízmennyiségekre gépiesen következtetni.

összehasonlításra ezúttal is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait. Egyrészt,mert ez az évtized a bennefoglalt évek változatossága /:nedves, száraz:/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárásl viszonyokat,másrészt mert az 1944.és 1945.évben a harci cselekmények miatt bekövetkezett hosz- szabb-rövidebb észlelési szünetelések miatt ujabbkeletü összefüggő tizéves adatsorokat nem tudunk összeállítani.

A jellemző vízállások jelölésére a következő rövidítések szolgálnak:

LKV ■= legkisebb viz.A kérdéses mércén eddig előfordult legalacsonyabb vizállás. Változó meder esetében nem a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vízállást adjuk meg, hanem csak a legutóbbi 2-3 évtizedét,amelynek bekövetkezése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetséges. A számadat mellett az időpontot is kiírjuk.

KV = kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vizállás. Pl.1931/40 évi KV : a jelölt tiz év alatt leolvasott legkisebb vizállás; 1946 januári KV: az 1946.év legkisebb januári mérceleolvasása.

KKV = közepes kisviz.Valamely hosszabb időszak kievizeinek számtani közepe.Megadja,hogy átlag milyen szinten helyezkednek el a kisvizek.Pl.1931/40 évi KKV:a megjelölt tiz esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke. /:Bgyes hónapokra is számítható, pl.1931/40 szeptember havi KKV: tiz egymásutáni év szeptemberi KV-einek középértéke.:/

KÖV = középvizállás.Valamely vizállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe. Pl.1946.évi KÖV: az 1946. évi 365 reggeli leolvasás középértéke.

KV = nagyviz.Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vizállás,pl.1946.májusi NV.

KKV = közepes nagyviz. Értelmezése olyan,mint a közepes kisvizé,pl.1931/40 évi KHV:a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke.

LKV = legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vizé.- 6 -