Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)

adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy összehasonlításokra alkalmas évtized átlagára is meghatároztál!; s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk. Egyes mércéknél kellő számú adat hiányában 10 évnél rövidebb időszakra vonatkoznak az átlagok. Az egyes hónapokra vonatkozó tizéves átlagokat helyszűke miatt nem közöljük, a tárgyév vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk. Évkönyvünk több egymás utáni kötetének felhasználásával bárki egyszerűen kiszámíthatja, hogy az évnek bizonyos részében, - pl.az öntözési időszakban vagy az őszi hajózási nehézségek idején, - hosszabb idők átlagában is mennyi időn.át számíthat bizonyos vízállásokra. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet.

A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál mindenesetben 10 cm-es vizállásközökkel dolgozunk, de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat.

A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből.Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának,mély ségének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A meder- szelvényeknél feltüntettük, hogy a vízmérce- vagy a közeli vizmennyiségmérési szelvényről van-e szó.

A fontosabb mércékre vonatkozó adatközlést a vizmennyiséggörbék és a legutóbbi évek vizmennyiségmérési adatainak' közreadása teszi teljessé. Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad. Alsó szakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó viznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra esnek.A tetőzésnél kapott mérési e- redményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthetünk,azt teljes vonallal huzzuk ki.A görbének azt a részét amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahoí a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési e- redményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /•.visszaduzzasztás, leszívás;/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl. Ceongrádon, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne,e igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmeni^yi- séggörbéje tartozik. A vízmennyiség itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor.

Itt jegyezzük meg, hogy a háború végén felrobbantott budapesti dunai hidak roncsainak duzzasztása oly nagy mértékű volt, hogy a budapesti, szentendrei, váci és a nagymarosi mércén észlelt vizállásada- tokat 1945-ben és 1946-ban végzett mérések alapján szerkesztett grafikonok segítségével redukálnunk kellett. /:Lásd dr.Bogárdi János: A budapesti dunahidak roncsainak vizszinduzzasztása c. tanulmányát a Vízügyi Közlemények 1946 évi kötetében:/ Évkönyvünkben a ténylegesen leolvasott értékek mellett /:lásd a72. oldalon:/, a fentiek szerint redukált adatokat is közöljük, amelyek már az előző évi adatokkal összevethetők. Az említett mércéknél a fentiekre megfelelő megjegyzés figyelmeztet.

5_. Vizállásgörbék. A fejezetben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg,vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a főfolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva.

6_. Külön tábla ad áttekintést a tél jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.

2« A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai gázlók rajzban ábrázolt mélységi a-8 -