Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)
datal. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú cBikozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait isfamelyekhez a dunai hajózás általában igazodik. /:Bécs, Gönyü,Budapest és Mohács:/ Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi, a gönyü-budapesti, valamint a Budapest alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. 8. A vízmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről, másrészt adatainkkal lehetővé kivánjuk tenni a vízmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszini sebességmérést végeztünk, esetleg сзак a keresztszelvény adatait és a vizszin esését, vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők: Vf Vk s p ni m„ Q0 ä Qo p s = a középsebesség, a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszini sebesség, a szelvény középsebességének és a legnagyobb felszini sebességnek hányadosa /:felszíni sebességből való vismennyiségmeghatározáshoz:/, a vízgyűjtőterület ksf“éről lefolyó vízmennyiség liter/mp-ben, vagyis a fajlagos vízhozam /:a vízgyűjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatáro- zásokhoz:/, vizszineséa cm/km. Mivel a kiseaésü síkvidéki vízfolyásoknál ez 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézségén kívül a szintezés hibája ia erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számitett eredményeket közlünk, víztükörszélesség keresztszelvényterület középmélység a legnagyobb mélység у a fenékig menő mérésekből számított vízmennyiség, felszini sebességből számított vlzmennyíság, az előző két mennyiség hányadosa, amely főképsn árvíznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavítására alkalmas. s keresztszelvény alakjának jellemzésére. j?. A tala.1viz3zinmegfigyelések anyaga a víztani év szerint, vizgyüjtőterületenklnt van csoportosítva. A november i-ével kezdődő víztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. A táblázat adatait a kutak törzsszámával és földrajzi rendezőivel bővítettük.Ha valamely hónapban 3 vagy több leolvasás elmaradt, a havi középvizállást nem számítjuk ki, félévi ős évi közepeket pedig csak akkor közlünk, ha valamennyi havi közép rendelkezésre állott. Ott, ahol az észlelés mái’ évek ó- ta folyik, a többévi átlagokat és a talajvizssiningadozás szélső határait is megadjuk. A felszini vizek vízaziningadozásai által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban az összefüggések érzékeltetése végett, a közeli vízmérce adatait is felsoroljuk, de csak akkor, ha á 3. vagy 4. fejezet nem tartalmazza a vízállásokat. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt áttekintő térkép tájékoztat;az adatok felkeresését az ■ugyanott közölt betűrendes mutató könnyíti meg. A talajvizszíningadozások többéves grafikonjait 1941-ig bezárólag az 1940.évi Évkönyv l.sz.mellékletében közöltük. Végül megjegyezzük, hogy ebben a kötetben sem közlünk a vízzel borított termőterületekről kimutatást, minthogy 1946-ban sem árvíz, sem belvíz nem öntött el számottevő nagyságú termőterületeket. 9
