Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)

ÁTV» átlagos viz. Az a mérceleolvasás, amelyet valamely évben vagy éveorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás, mint ahányszor nem éri el. /:182'5 napos, vagyis az 50 #-os tartósságu vizállás.:/

Mind a KV-nél és a LKV-nél, mind a NV-nél és a LNV-nél megkülönböztetjük a jeges és jégnélküli vizre vonatkozó leolvasásokat, mert a jég a rendes vízlefolyás! viszonyokat megzavarja és Így a szélsőséges jeges vízállások nem jelentik egyúttal a legkisebb, ill. legnagyobb vizszállitást. A jéggel befolyásolt vízállást vonalkeret jelzi. Pl. LNV ; a legmagasabb jeges árviz szintje. /: Jeges vízről beszélünk akkor is,ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan,de a vízállást valamely lejjebb,vagy feljebb keletkezett jégdugó vagy*torlasz befolyásolta.:/

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű gyakorlati érték nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl.Budapestnél LNV -ként nem az 1938.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat előjDunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük,mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888.1.1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /:40 cm:/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért közlése megtévesztő lenne.

Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék “0" -pontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes "C-pontokra vonatkoznak.A régebbi változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi Évkönyvünk 69-72. oldalán táblázatban foglaltuk össze.

Legújabban az 1943.és 1946.év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Az alábbi táblázatban összefoglalva adjuk meg a vízmércék 1943.1.1-én történt lesüllyesztésére vonatkozó adatokat és aláhúzással jelezzük azokat az állomásokat, amelyeken a a0*-pontot 1946.1.1.-én e- lőbbi magasságára visszaállítottuk.

Vízfolyás

Vizmérceállomás A

lesüllyesztés mértéke m

Vízfolyás

Vizmérceállomás

A lesüllyesztés mértéke m

Duna

Pozsonyt

2

Tisza

Záhonv*

3

Я

Oroszvár

2

Й

Dombrád

2

я

Budapest*

1

n

Tiszabercel

2

N

" Kvassay zsilip

1

ff

Tokaj *

2

n

Ercsi

1

N

Tiszadob

3

я

Adony

1

«

(Polgár *

2

H

Tass

1

Я

Tiszakeszi

2

n

Dunapentele*

1

0

Tiszadorogma

Tiszafüred*

2

я

Dunaföldvár

1

ti

2

я

Paks +

2

Я

Tasкопу*

2

fi

Dombori puszta

2

Я

Tiszabo

2

ff

Baja*

2

я

Szolnok*

£

я

Mohács

2

я

Martfű

3

Dráva

Zákány*

2

я

Tiszaug .

4

■

Barcs*

2

я

Csongrad

3

Я

Szentborbás

2

я

Mindszent

3

ff

Drávaszabolcs

1

и

Algyő

3

ff

Eszék*

1

я

Sze^ed-i3

Tisza

Tiszabecs*

2

Zagyva

Hatvan

1

0

(Tivadar

3

Sebes-Körös

Körösszakái

1

»

Vás ár osnamény

3

Berettyó

Berettyóu; falu*

2

И

Lónya

3

Hármas-Körös

Kunszentmar ton

3

Megjegyzés: a +-tel jelölt vízmércék adatait részletes feldolgozásban a 3. fejezetben közöljük, a többi mérce adatai a 4.fejezetben találhatók.

A lesüllyesztett vízmércékkel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy azoknál a mércéknél, amelyeknek nullapontját 1946.1.1-én eredeti magasságára visszaállítottuk, az 1943.évi Évkönyben még mind a lesüllyesztett, mind a visszaállított nullapontra vonatkozó vízállásokat megadtuk, de az 1944.és 1945.évi Évkönyvben már a visszaállított nullapont szerinti vízállásokat közöltük.

Vízgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretéré,hogy valamely vizállás egy bizor nyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 3.fejezetben közölt gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak.Az- 7 -