Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)
II. VIZJARASI RÉSZ. 1./ A FOLYÓK VIZJÁR/SA AZ 1945. ÉVBEN. A második világháború pusztító hulláma az 1944. év utolsó harmadában érte el az ország keleti határát és április lett, mire a harci cselekmények a nyugati végeken is befejeződtek.A vízállások feljegyzése ennélfogva az év elején egyrészt a folyamatban lévő hadműveletek miatt, másrészt a harci cselekmények folytán tönkrement vizmércék helyreállításának hiányában az ország legnagyobb részén szünetelt. A hiányzó adatokat a szórványos észlelések alapján - főleg a Dunán és Tiszán - a lehetőséghez képest számítással pótoltuk. Az igy közbepótolt vízállások értéke természetesen legfeljebb csak deciméterre megbízható, de mindenesetre jó tájékoztatást ad egy-egy árhullám levonulásáról. Az észlelt vízállásokat sem lehet bírálat nélkül elfogadni, mivel a legtöbb vízmérce hídon, vagy hid közelében volt és igy a hidak lerobbantása folytán a roncsok duzzasztása által megzavart vízállást mutatták. Ennek ellenére általában a közvetlenül észlelt adatokat közöljük.Csupán a budapesti dunahidroncsok duzzasztását határoztuk meg és a duzzasztás! határon belül eső mércék vizállásadatait számítottuk át. A Duna. A Duna februárban, a tavaszi hónapokban /: március-május :/,valamint októberben az átlagnál egykét méterrel magasabb,a többi hónapokban az átlagkörüli vizállásu volt.Évi középvizállása a budapesti mércén 352 cm, alig kevesebb,mint a megelőző évtizedre számított 364 cm-es középérték. Mivel Budapestnél a meder állandónak tekinthető, a középvizállás még az 1876/1944 évi 69 éves középvizállás 344 cm-nyi értékével is összehasonlítható. E szerint a Dunán az 1945.évben a hosszuidejü átlagnál mindössze 8 cm-rel volt magasabb az évi közepes vizszint. A budapesti mércéről közölt fenti vizállásadatok az összehasonlíthatóság céljából természetesen már a hídroncsok duzzasztásával csökkentett értékek. Ugyanúgy átszámítottuk a szentendrei, váci és nagymarosi vízállásokat is. A következő táblázatban 6 vizmérceállomás 1945.évi közepes és szélsőséges vízállásait hasonlítottuk össze egyrészt az 1935/44-es évtized, másrészt pedig 1876 óta eltelt 69 esztendő megfelelő adataival. A középvizállásokról az összehasonlítás eredményeként kitűnik, - amit a budapesti vízmércénél már megállapítottunk -, hogy a Duna 1945-ben átlagkörüli vizállásu volt. A legmagasabb vízállások februárban voltak 80-90 $-os jégnélküli, de helyenkint a 100 $-ot is meghaladó jege3 értékkel. Az év legmagasabb jégnélküli vízállásai 120-180 cm-rel voltak alacsonyabbak az eddig észleld; legmagasabb jégnélküli vízállásoknál, viszont a jeges vizek a nagymaros-paksi szakaszon, valamint Mohácsnál 30- 130 cm - re megközelítették, mig a dombori-bajai szakaszon 50-110 cm-rel meghaladták az eddigi legmagasabb jeges árvizet. A legkisebb vízállások a Budapest fölötti szakaszon január második felében, a Budapest alatti sza kaszon pedig decemberben jelentkeztek mintegy 10-20 $-os értékekkel.Általában 70-150 cm-rel magasabbak vol tak az eddig előfordult legkisebb vízállásoknál. Pozsonynál csak 48 cm-rel maradt magasabb a Duna az 1876- 12
