Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)
óta észlelt legkisebb vízállásnál. A mérceállomás neve Az 1943.évi lesüllyesz- tés mértéke m Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1945 1935/44 1876/1944 1945 1935/44] 1876/1944 1945 1935/44 1876/1944 C € n t i m étert e n Pozsony 2 392 385 378 702 804 970 /1899/ ши 145 Í128] /1933/ Komárom(309) 311 282 (CHS) 682 758 /1876/ 131 50 PTÖ1 /1894/ Nagymaros(260) 254 245 [*586] [664] I 763|/1876/ 118 1 43 1 1 431/1943/ Budapest 1 (352) 364 344 (Ц733]) [838] 1 8671/1876/ 209 53 CM)/1933/ Paks 2 (367) (400) 398 [**940] [975] IIÖÖ61 /1876/ 154 80 75 /1921/ Mohác s 2 (512) (520) 488 .p36Ö| [907] fS07l/1938/ 247 145 1 351/1909/ Megjegyzés : A közölt vizállásadatok az 1943.1.1.-én lesüllyesztett "0"-pontokra vonatkoznak. A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. Az év eleji lefolyási viszonyokat az észlelések szünetelése miatt csak egyes mércéken követhet - jük. Januárban az előző évi apadás folytatódik,amely mélypontját a hó vége felé éri el 10-20 fi--oa vízállásokkal.A február elején megindult áradás felszaggatta a jégtakarót és rohamos emelkedéssel az év legmagasabb vízállását okozta 70-80 fi-os, a dombori-bajai szakaszon 100 fi-ot is meghaladó vízállással. A hónap második harmadában közvetlenül a jeges árhullám nyomában vonult le az év legnagyobb jégnélküli árhulláma, amely a Gönyü feletti szakaszon a jeges árviznél is magasabb volt,mig a folyam többi részén 80-150 cm-rel alacsonyabb volt nála. Az árhullámot követő apadás - március elején kisebb áradástól megszakítva - a hónap közepéig tart, amikor lassú áradás indul meg, az április eleji 60-70 fi-os tetőpontig. A hónap közepétől mintegy 50 fi-os magasságon állandósult vízállás után május közepén az előbbihez hasonló árhullám vonult le. Ettől kezdve a folyam állandóan apadó jellegű, a csak kisebb árhullámokkal meg-megszakitott tartós apadás folytán szeptember végén a vizállás 20 fi körüli szintet ér el. Az ekkor megindult erősebb áradás október első harmadában 60-65 fi-os vízállással tetőzött. Innen kezdve állandó lassú apadás indult meg, november második harmadában kisebb árhullámmal megszakítva.Ezzel az apadással a vizszint december közepén a szeptemberben elért alacsony vízállásra szállt le. Az év utolsó árhullámaként jelentkező mintegy 40 fi-ов áradás a hónap végére 30 fi-ra apadt le. Az 1944. év decemberének utolsó hetében megindult jégzajlás januárban tovább tart.Az alsó szakaszon január közepén, a Budapest fölötti szakaszon pedig január végén megállt a jég.Az Összefüggő jégtakarót a február első harmadában megindult áradás felszakította és a zajló jeget több helyen összetorlasztot-' ta.Hatalmas jégtorlasz keletkezett február 12-én Fájsz alatt, aminek következtében ezen a szakaszon eddig nem észlelt magasságra emelkedett a vizszint.Az árvédelmi töltéseket a viz meghágta,majd a balparton,Fájsz alatt két helyen, a jobbparton pedig Faddnál két helyen és Bogyiszlónál szakította át a háborús cselekmények folytán meggyengült töltéseket. A gátszakadások következtében Fájsz,Dusnok, Miske, Sükösd, Érsekcsa- nád és Baja határában mintegy 27.000 kát.hold,továbbá a faddi,tolnai és bogyiszlói határban mintegy 15j000 kát.hold került viz alá. A bogyiszlói szigetet teljesen elöntötte az ár. A szétterült viz rövid idő alatt részint az átszakadások helyén,részint a töltésátvágásokon át visszahúzódott a mederbe s igy a termőterületeken nem okozott számottevő kárt. Bogyiszló községben azonban a házak 3/4 része rombadőlt. A gázlóviszonyokra vonatkozólag 1945-ről nem tudunk adatokat közölni,minthogy a háborús cselekmények folytán elaknásitott folyamon kisvizmélységmérés nem volt. A Tisza. A Tisza 1945. évi vízjárását is az átlagkörüli vízállások jellemzik. Ennek igazolására az alábbi táblázatban csak a tokaji,csongrádi és szegedi mérce 1945-évi és az 1935/44 évtizedre számitott középviz13
