Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

аетсзак a tárgy évre,hanem egy összehasonlításokra alkalmas évtized átlagára is meghatároztak, s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk.Egyes mércéknél kelló száma adat hiányában 10 évnél rövidebb időszakra vonatkoznak az átlagok. Az egyes hónapokra vonatkozó tizéves átlagokat helyszűke miatt nem közöljük,a tárgy év vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjak. Évkönyvünk több egymásutáni kötetének felhasználásával bárki egyszerűen kiszámíthatja, hogy az évnek bizonyos részében, - pl. az öntözési időszakban vagy az őszi hajózási nehézségek idején, - hosszabb idők átlagában is mennyi időn át számíthat bizonyos vízállásokra. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet.

A gyakorisági és tartóssági adatok számitásánál minden esetben 10 cm - es vizálláeközökkel dolgozunk, de nehány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat.

A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből.Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának,mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizmennyiségmérési szelvényről van-e szó.

A fontosabb mércékre vonatkozó adatközlést a vizmennyiséggörbék és a legutóbbi évek vizmennyiségmérési adatainak közreadása teszi teljessé. Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad. Alsó szakaszuk a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó víznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjái tőle balra esnek.A tetőzésnél kapott mérési e- redményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthetünk,azt teljes vonallal huzzuk ki.A görbének azt .a részét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési e - redményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott v onallal jelöljük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /: visszaduzzasztás,leszívás :/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl. Csongrádon,ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását, anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmennyi- séggörbéje tartozik. A vízmennyiség itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbe- sereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor.

Itt jegyezzük meg, hogy a háború végén felrobbantott budapesti dunai hidak roncsainak duzzasztása oly nagy mértékű volt, hogy a budapesti, szentendrei, váci és a nagymarosi mércén észlelt vizállásada- tokat 1945-ben és 1946-ban végzett mérések alapján szerkesztett gráfikonok segitségével redukálnunk kellett./: Lásd dr.Bogárdi János: A budapesti dunahidak roncsainak vizszinduzzasztása c. tanulmányát a Vízügyi Közlemények 1946 évi kötetében :/ Évkönyvünkben a ténylegesen leolvasott értékek mellett /: lásd 76.

oldalon :/, a fentiek szerint redukált adatokat is közöljük, amelyek már az előző évi adatokkal összevethetők. Az említett mércéknél a fentiekre megfelelő megjegyzés figyelmeztet.

§_. A vízmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk szem előtt.Egyrészt valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről, másrészt adatainkkal lehetővé kívánjuk tenni a vizmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk,esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszin esését, vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők:- 9 -